„Napjainkban a szivárványmotívumról legtöbbünknek a homoszexualitás vagy a Pride-felvonulás jut eszünkbe, és ez nem is csoda, hiszen mára egy egész iparág épül arra, hogy a meleg és LMBTQ közösségekkel azonosuló, szimpatizáló, velük szolidaritást vállalók számtalan, külsőleg is látható módon fejezhessék ki meggyőződésüket. Századunkban azonban fontosabb, mint valaha emlékeztetni rá: nagy ellentmondást találunk a szivárvány bibliai és a mai korszellem által tetten érhető jelentése között.
A ma ismert, meleg közösséget jelképező szivárványszínű zászló a hetvenes években lett a másság szimbóluma: Gilbert Baker készítette el önkéntes társaival 1978-ban, kézi festéses technikával, mely eredetileg nyolc sávból állt, és mindegyik szín külön jelentéssel rendelkezett, azonban 1979 óta a zászló már csak hat sávból áll.
Napjainkra a szivárványszínű zászló mögött húzódó jelentés jócskán kibővült: az egész LMBTQ közösség jelképévé vált, vagyis azt a rengetegféle másságot reprezentálja, melyeket meg kellene értenünk, el kellene fogadnunk, sőt üdvözölnünk kéne. Az igazság azonban az, ha valóban a szimbolikából akarunk kiindulni, vissza kell térnünk egészen az idők és a teremtés kezdetére, hiszen ott találjuk az első szivárványt – még épen és érintetlenül. (...)
Egyre inkább megfigyelhető tendencia ugyanis, hogy a bibliai tanításokat az ember kiforgatja saját meggyőződése vagy céljai érdekében, mutatja ezt az életellenes személyek és csoportok bibliai igékre való gyakori hivatkozása, vagy az, hogy sokan azok közül, akik magukat kereszténynek vallják, úgy gondolják, Jézus biztosan részt venne a Pride-on.
A Pride ma már szinte teljesen eltávolodott attól a céltól, amellyel létrejött. A gond azonban azzal van, hogy a Biblia nem úgy készült, hogy tartalma átalakítható vagy kiforgatható legyen, hanem kétezer éve ugyanazokat a törvényeket és igéket tartalmazza. És minden belemagyarázás ellenére sem állják meg a helyüket az életellenes vagy a teremtett világ rendje ellen szóló, Szentírásra támaszkodó érvelések.