Elemzőt kérdeztünk: meddig támogatja az ellenzéki média Magyar Pétert a botrányos mondatai után?
Mint ismert: a Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy a számára nem kívánatos sajtó munkatársait „belöki a Dunába”.
Egy következetes, demokratikus generáció felnövéséhez ebben az országban nincsenek meg a feltételek.
„MZP kijelentésével nem értek egyet. Bár szülő még nem vagyok, pontosan tudom, milyen az, ha valakit nem testi erőszakkal nevelnek. Ebből kialakulhatott volna egy remek vita, azonban az átlagemberek hozzáállása a kérdéshez számomra sokkoló volt. Egy kommentelő például azt írta: »Mindent meg kell tenni, hogy a gyerek tökéletes legyen«, ami szerintem felveti a jelenlegi magyar társadalom egyik legnagyobb problémáját, a felnövő generációk folyamatos megtörését.
Ez egy olyan probléma, amelyről nemcsak a mindenkori kormány, a miniszterelnök vagy valamely oligarcha tehet, itt maga a társadalom a ludas. Hányan vannak, akik megfenyegetik otthon a gyereküket, mert csak négyest hozott haza és nem ötöst; akik a tanulás érdekében feladatják a gyerekkel a szociális életét; akik csak akkor büszkék a gyerekükre, ha az tökéletes, és az első hiba után mintegy reflexből veszik elő a nadrágszíjat? Sajnálatos módon rengeteg ilyen ember lófrál köztünk nap mint nap, és közülük nagyok kevés nyeri el a méltó büntetését.
Viszont a gond ennél összetettebb. A másik fő ludas az oktatási rendszer, amely azon kívül, hogy megtanítja az alapokat és a rengeteg felesleges lexikai információt, kidob mint »érett« embert, miközben olyan fontos dolgokra, mint az ember alapvető jogai, vitakultúra, pénzügy (ami szintén elengedhetetlen a túléléshez) vagy akár csak egy csekk feladása, nem tanít meg. Tökéletes példa az oktatás módszeres pusztítására, hogy a köznevelési törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosító javaslata elvenné az igazgatójelöltek véleményezését a diákönkormányzatoktól, a szülői munkaközösségektől és a tanároktól is. Ez tökéletesen példázza azt, hogy az oktatásban lassan elfogy a szavuk a diákoknak és a tanároknak, és csakis a pártkáderek maradnak az egyedüli döntéshozók.
Egy következetes, demokratikus generáció felnövéséhez ebben az országban nincsenek meg a feltételek. A gyűlölethadjárat, a fent említett szülők mentalitása és az oktatási rendszer háromszögéből az következik, hogy a felcseperedőket nem fogja érdekelni sem a politika, sem az ország helyzete, hiszen beléjük van nevelve, hogy meg kell hunyászkodni a felsőbb hatalom előtt, hogy ők senkik, és nem gyakorolhatják a jogaikat szabadon, s hogy 18 éves kor alatt a véleményük nem számít.”