A piócás nő

„Kádasné Balogh Orsolya nem lépi át, amit nem szabad. Róla azt tudom meg a BOON hírportálon, hogy kezdetben kutyákat és a macskákat menteni járt Kazincbarcikáról Lyukóvölgybe. Mindenki le akarta beszélni, de ő szenvedélyes állatbarátként csak ment a barátnőjével, hogy etessék a kutyákat. Volt, amikor sírva fakadt, mert egy kisgyerek a kutyatápot ette. Tett egyet a Morzsi tányérjába, egyet a sajátjába. Elment a boltba, és vett a családnak élelmiszert. Azóta, ha tud, visz valamit a szegény embereknek is, bár ő sem tehetős.

Pedig komoly összpontosítás kell hozzá, hogy az embert ne szippantsa be a rendszer logikája, ami Ferge Zsuzsa szavaival a következő: a felső százezer és egymillió folyamatosan és iszonyúan sokat nyer. Aki pedig nem ismeri el a NER-t, az nincs. Nem az van, hogy nincs velünk vagy ellenünk, hanem egyszerűen nincs.

Ami nincs, azt pedig úgy lépi át az ember, hogy szinte észre sem veszi. Feljebb, a nyilvánosság természetes horizontjain megszoktuk, hogy 2010 óta bő kétszáz céget államosítottak, tettek szolgálóvá, azt is, hogy a lassan immár második új elit építése minden szempontot felülír. Tekintsünk el attól, hogy milyen kocsikon, jachtokon, helikoptereken, magánrepülőkön közlekednek, azzal törődjünk, hogy az átalakított szakközépiskolákból nulla szövegértéssel jönnek ki a gyerekek. Műszaki leírásokat, háztartási gépek használati utasítását, élelmiszerek csomagolásán lévő információkat, fizetési papírokat, banki szerződéseket, orvosi leleteket kell majd megérteniük. Így hogy?”