Takaró Mihály régen is ökörségeket beszélt

„Takaró szerencsére nemcsak bárgyú, hanem következetes is. Egy régi tanítványa mesélte, Kazinczy szülőházánál kirándult a tanár úrral, aki amellett, hogy elismerte Kazinczy elvitathatatlan érdemeit a nyelvújítás terén, kifejtette, hogy a költő bizony felettébb kártékony alak volt, hiszen a szabadkőművesség az ő révén vetette meg a lábát hazánkban, a szabadkőművességből pedig nem más nőtt ki, mint minden kártékonyságok legkártékonyabbika: a liberalizmus.

Hatalmas ötlet ilyen rendkívüli gondolkodóra bízni a NAT hazafiasítását. Ennél csak az nagyobb ötlet, hogy magát a NAT-ot is hazafiasítani kell.

S hogy mi a hazafi, azt megmondja a NER.

Mondhatná azt a NER, hogy az a hazafias, ha megtanítjuk a fiatalokat felelősen gondolkodni a jövőjükről, ha megtanítjuk, mi az a demokrácia, mi az a közpénz, miért nem jó bólogató Jánosnak lenni, megtanítjuk, mit takar egy valódi közösség, megtanítjuk, hogy az a hazafiasság alapja, hogy betartjuk közös szabályainkat, befizetjük az adónkat, nem károsítjuk meg a közösségünket. De ezt a NER nem mondja.

A NER inkább lózungokkal tölti fel a hazafiság fogalmát, degradálja, leviszi a hőbörgés és a »könnyes szemmel közösen éneklünk« szintre.

S létezik egész egyszerű, könnyen fogyasztható megfejtés is a hazafiságra: az a hazafi, aki szereti Orbánt.

Meg az a hazafi, aki befogadja, sőt, terjeszti Takaró olyan elméncsségeit, mint azt, hogy »a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más”. (Ja, egyébként tényleg tud olyat. Ahogy az összes nemzet kultúrája tud olyat, amit rajta kívül egyetlen nemzet kultúrája sem tud. Vagyis kurvára semmi értelme Takaró tételének.)

Aki belegondol, hogy hol e gondolkozás alja, az, ha teheti, menekíti gyermekét a közoktatásból. S ez a menekítés eztán nehezebb lesz, mint eddig volt.”