Az Országgyűlés megváltoztatta a bűnszervezet definícióját

„Csütörtöki hír, hogy az Országgyűlés megváltoztatta a bűnszervezet definícióját, beiktatva újabb követelményeket, a hierarchikus és a konspiratív működést. Sokan ezt úgy kommentálták, hogy ezzel különböző kormányközeli bűnözőket – és szervezeteiket – akarják »bevédeni«. Ezzel a kérdéssel a politikai diskurzusban kell foglalkozni, de ez a Btk-módosítás valójában szakmailag érdekes, és nem lehet rá kapásból azt mondani, hogy rossz lenne. Anélkül, hogy elmerülnénk a magyar jogtörténetben, muszáj a mostani szabályozás előzményeivel foglalkozni. Nézzük meg, hogy az elmúlt húsz évben mit mondott a Btk. a bűnszervezetről!

2002. március 31-ig: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. 2002. április 1-től: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése (ez a definíció aztán átkerült az új Btk-ba is, amely 2013-ban lépett hatályba). 2019. július 24-től: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Látható, hogy nagyon eltérőek a definíciók. De az is látszik, hogy a jogalkotó most részben visszatért a 2002-ig alkalmazott (és szerintem ezek között a legjobb) definícióhoz.

Miért kellett »lebutítani« a definíciót? Az egyik ok az volt, hogy miközben a közvélemény (a szakmai közvélemény is) pontosan tudta, hogy az országban bűnszervezetek működtek, a bíróság előtt a korábbi sokrétű követelményrendszer minden elemét ritkán sikerült bizonyítani. Ez azonban nem (csak) a törvény hibája. A bűnszervezet elleni nyomozás a legnehezebb rendőri feladatok közé tartozik, nem véletlenül foglalkozik ezzel minden országban külön szervezet. A bűnöző – a legprimitívebb is – mindig két dolgot csinál: 1. elköveti a bűnt 2. igyekszik megúszni a büntetést. A bűnszervezet lényege az, hogy a büntetés elkerülésére irányuló tevékenysége olyan szervezett és olyan profi, hogy hétköznapi rendőri eszközökkel (közel) lehetetlenné teszi a banda felgöngyölítését.”