„Puzsér Róbert értelmiségi munkásságát személy szerint továbbra is értékesnek tartom. Talán a publicistáét jobban, mint a showmanét. Dolgozhattam is annál a NER által bedarált lapnál, a Magyar Nemzetnél, ahol rendszeresen publikáltál, és amelynek nevét méltatlanul elrabolta a propagandagépezet. Kollégaként ezért is merlek tegeződve megszólítani.
Puzsér Róbert mint politikus tragédiája viszont éppen az, hogy nem veszi észre, a NER eltörlése nélkül soha nem fog létrejönni és hatalomra kerülni az általa vágyott, szeplőtelen ellenzék. Mert a NER minden kezdeményezést maga alá gyűr és megsemmisít. A Sétáló Budapestet még főpolgármesterként sem lehet addig megvalósítani, amíg egy szervezett maffia irányítja az országot, írja a törvényeket, osztja a közpénzt. A Fidesz ereiben aszfalt és beton folyik, ebből hizlalták fel előbb Simicskát, aztán Mészárost, Garancsit meg a többi strómant, és ebből épül a NER Budapestje is.
Előbb a NER-t kell felszámolni, és csak utána lehet ellenzéket váltani, mert sem az országnak, sem Budapestnek nincs még tíz elpazarolható éve. És ha képes vagy egyszer végre belátni a tévedésed, akkor talán nem ölöd meg Budapest visszafoglalásának esélyét a NER-től azzal, hogy előválasztás nélkül indulsz ősszel. Hanem mondjuk elkezded felépíteni önmagadat, a programodat, a szervezeti hátteredet. És öt év múlva megpróbálod újra. Vagy három év múlva parlamenti képviselőjelöltként próbálkozol. De a munkát nem spórolhatod meg.”