Még a remény is meghalt, mert megpróbáltuk és kudarcot vallottunk. Orbán dúlása megakadályozza az árnyalt gondolkodást és cselekvést, az ellenzéki szavazók bárkire szavaznak, akiről elhiszik, hogy leválthatja Orbánt. Az LMP-t nem ilyennek látják. Hiába gondoljuk mi, hogy minden DK-ra és szocialistákra leadott szavazat Orbánt erősíti, mert nem teremti meg a lehetőségét, hogy az ellenzéki térfélen megerősödjön egy Orbánt valóban le akaró/tudó váltani nem óbaloldali párt. Merthogy ők arra nagyon vigyáznak, hogy az ellenzéki térfelet elfoglalják, vérprofi hatalomtechnikusok. Mi meg zöld és emberjogi mozgalmakból érkezett »civilek«. Ennek megfelelően egy csomó hibát követtünk el, de az alapvető baj, hogy nem sikerült megértetnünk a társadalom ellenzéki részével, hogy a DK és az MSZP ugyan valóban örülne, ha »leváltódna« Orbán (hiszen közelebb kerülnének a húsos fazékhoz), de azért tulajdonképpen így is jó nekik, pártelitjük és a holdudvar egzisztenciája biztosítva van.
Az LMP most elindult az összefogás irányába, Budapesten beáll Gyurcsány mögé (azt remélve, hogy néhány képviselővel még »jelen tud lenni«). Ez nem az én utam, számomra a pártpolitikának vége.
Nagyon nehéz volt a döntés, ezért húzom-halasztom napok óta. Óriási energiát tettem bele, és nagyon jó embereket ismertem meg a pártban. De sajnos nagyon kevesen maradtak, akikkel egy hullámhosszon vagyok.