„Az »EU neoliberalizmusa« nem az európai álom alapja, hanem az egyes megválasztott (és leváltható) képviselők és pártok szavazási magatartásának következménye. Az „EU demokrácia-deficitje” nem a neoliberális konspirátorok által előre eltervezett végső állapot, hanem a félúton megrekedt integráció – amúgy javítható – mellékterméke. Bernie az amerikai -álom közös és pozitív elemeire épít, olyan elemekre, amelyek itthon is megtalálhatóak, hiszen a hazai lakosság alapvetően EU-optimista. Az európai zöldek hasonló stratégiát követtek éveken át, amelynek gyümölcseit mostanra sikerült learatni.
A rendszerkritikus baloldalnak fontos volna felismernie, hogy az EU-optimizmus megtartása elemi érdekünk, és ebben nem kis szerepe van annak, hogy a véleményvezérek hogyan navigálnak az új közéleti térben.
A vasárnapi választás és az ellenzéki oldal átrendeződése a tartalmi üzenetekkel, jó női jelöltekkel és belső botrányok nélkül kampányoló EU-párti formációk (DK és Momentum) irányába mindenképp pozitív értelemben tanulságos fordulat a magyar közéletben. Még ha a belpolitikai viszonyokat ez lényegében nem is változtatta meg, talán összességében hozzájárul a magyar politikai kultúra fejlődéséhez, és tanulságul szolgál a jelenlegi és jövőbeli ellenzéki politikai formációk számára.”