Magyarország és Európa

„Attól tartok, hogy sok magyar választónak már „a könyökén jön ki”, hogy az Európai Parlamenti választásoknak rendkívül nagy a tétje. Baloldali politikusként én sem tudok és nem is akarok mást mondani. A tét ugyanis ennek a földrésznek, Európának a jövője, ahol mi magyarok is immár több mint ezer éve élünk. A magyarok jelentős többsége számára az „európai” jelző egyértelműen pozitívan hangzik. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a görög városállamok demokráciája, a latin nyelv és kultúra, a humanizmus, a francia felvilágosodás, a felfedezők, a feltalálók, a tudósok, a nagy gondolkodók sora. 

Persze Európa más arcát is megmutatta. A mi földrészünkön robbant ki a korábban elképzelhetetlen pusztítást okozó két világháború. De itt jött létre egy olyan intézmény is, amely éppen egy új világháború megelőzését tűzte célul. Alig több, mint hatvan éve alakult meg az Európai Szén – és Acél Közösség. Ebből nőtt ki az Európai Közös Piac, mai nevén az Európai Unió, ami meggyorsította a földrész gazdasági fejlődését és javította versenyképességét. Az Európai Unióhoz csatlakozott országok a korábbinál sokkal több ember számára teremtettek jobb életet, igazságosabb viszonyokat. 

Hazánk és a Szovjetuniótól függő többi ország esetében viszont az 1958.január 1.-én életbe lépett Római Szerződéshez való csatlakozás lehetősége fel sem merült. Az egypártrendszer ugyanis ezt eleve kizárta. 

A rendszerváltás és a külpolitikai irányváltás a várakozásokhoz és aggodalmakhoz képest zökkenőmentesen zajlott le. Az Antall kormány nem élt vissza a hatalmával, hibái inkább az új vezetők tapasztalatlanságából adódtak. A Horn kormány sem igazolta az aggodalmakat. Bár az országgyűlésben 54%-os volt a szocialista képviselők aránya, Horn Gyula nem alakított egyedül kormányt, hanem bevonta a szabad demokratákat is, így viszont a kétpárti koalíció többsége 70%-nál is nagyobb volt. A közvélemény bizalmának erősítése érdekében az MSZP kész volt önkorlátozásra is, így az Alkotmány módosítását nem az eredeti 2/3-os, hanem egy 4/5-ös többséghez kötötte, azaz lemondott az erőfölény kihasználásáról. A parlamenti bizottságok létszámánál is a szocialista többség saját rovására tett engedményeket az ellenzéki pártoknak.

Az első Orbán kormány nem teljesítette a várakozásokat, de lényegében nem igazolta az aggodalmakat sem. 

A vasárnapi választáson arról kell döntenünk, hogy a következő 5 évben az Európai Parlamentben kik fogják képviselni hazánkat, a magyarországi pártokat. A választás eredménye csak az Európai Parlament összetételét befolyásolja, ám ettől függ Európa és benne hazánk jövője! 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a néhány hónapja még Orbán Viktorhoz hasonlóan európai vezető szerepről ábrándozó és fenyegetően nagyhangú európai populista politikusok váratlanul súlyos vereségeket szenvedtek az elmúlt napok Európai Parlamenti választásain. Érdemes mindezt még a szavazó fülkébe történő belépés előtt átgondolni.”