Lehet persze viccelődni ezen a szimbolikusértelmezés-dolgon, de hadd hozzam fel: Mezei Balázs Radical Revelation című vallásfilozófiai munkájában (Bloomsbury, 2017) különbséget tesz a modernitás tudományos, száraz tényei (poor fact) és a régiek számos egyéb értelmezésréteget magával vonó gazdag tényei (rich fact) között, egyáltalán nem kinevetve az utóbbit.
Jobb lenne, ha nem lennénk vakok a jelekre.
Balavány szerint „keresztény értékrend valójában nem létezik. Konzervatív, szocialista, liberális stb. értékrend van, de a keresztény értékrend modern ideológiai kreatúra”, a kereszténységet szerinte nem törvények betűi szabályozzák, hanem a szeretet, értékfókusza odaát van.
Na és a Tízparancsolat, nyugati világunk keresztényeinek és vallástalanjainak egyaránt alapvető iránytűje?!
Amit Balavány itt mond, az komplett hülyeség. Nem csak ideológiáknak lehet értékrendje, hanem minden tisztességes vallás sajátja egy adott dogmatika, ami a világ létének nagy kérdéseire ad választ, valamint megszabja, hogyan éljünk.
Ahogy Jordan Peterson 12 szabály az élethez című kötetének bevezetőjében olvasható: Isten nem tíz javaslattal állt elő, hanem tíz parancsolattal.
Minden vallásnak van világos értékrendje. Általában elég kemény.
Hogy ebből lehet csinálni politikai ideológiát, vagy hogy ez miként passzol más politikai ideológiákkal, az más kérdés. De egy vallás, aminek nincsen tanítása és dogmatikája, elfogadandó állításai, az önmagát számolja fel, meghasonlik önmagával.
Az a vallás, aminek nincsenek törvényei, nem létezik.
Marie-Louise von Franz említ egyik kötetében, ami az árnyék és rossz népmesékben való megjelenéséről szól, egy gyilkost, aki állítása szerint a Szentháromság sugallatára gyilkolt. Hogy a Szentháromság ilyet nem sugallhat, azt már nem fogta fel az illető. Ő is szerette az Istent, és szerinte sem voltak érdekesek a vallási értékrendek. Ilyen veszélye vannak a Balavány-féle intézmény-, hagyomány- és törvényellenes vallásosságnak.
Aztán Balavány szerint az iszlám kultúrát már a középkor óta integráljuk, és a nyitott társadalom eszménye mélyen keresztény. Hát, nem. A keresztény és muszlim civilizációk határvidéke a kora középkortól a mai napig háborúk, forrongások, oda-vissza csapások – manapság terrortámadások – színtere, ami gyakran járt kényszer-valláscserékkel, kisebb és nagyobb léptékű népességcserékkel, tömegek elűzésével és kiirtásával. (Ott vannak a keresztes hadjáratok, amelyeket egyszer megvédelmeztem.)