Sajnos a bizottság kihúzogatta a magyarok által kidolgozott keretstratégia legfontosabb kritériumait. Interjú.
„– Az Európai roma héten szóba került, hogy melyik tagállam hol tart a roma felzárkózási stratégiában vállalt céljainak megvalósításában. Ön szerint Magyarország hogyan teljesíti a vállalásait?
– Sajnos a bizottság kihúzogatta a magyarok által kidolgozott keretstratégia legfontosabb kritériumait. Én azt kértem, hogy a pénz elköltésének módját az érintettek bevonásával szabályozzuk, mert évtizedek óta nem nézi senki, hová kerülnek a romáknak szánt pénzek. Ők pedig nem tudnak beleszólni még a tervezésbe sem, nemhogy a kivitelezésbe. A magyar kerettervezet az elfogadottnál sokkal erősebb volt. Nem lehetek elégedett, mert Európa-szerte elúsznak a pénzek.
– A kép vegyes, mert a közmunkával a mélyszegénység mértéke valamelyest mérséklődött…
– …mennyire elleneztem a közmunkát, vertem az asztalt a Fideszben, de most azt látjuk, mennyire fontosnak tartják ezt a romák.
– …nem biztos, hogy ennyire örülnünk kellene ennek, hiszen a közmunka valamivel több jövedelmet biztosít, mint a segély, de ez az összeg csak arra elég, hogy a mélyszegénységbe befagyassza a családokat.
– Régen meg a lejtmenetbe fagyasztották be a romákat.
– Ön tehetségmentésről beszél. Miért nem a közoktatás főárama felől közelítünk?
– De pont ezt csináljuk! A kormány kétszáz tehetségmentő intézménye mellett bölcsődék, óvodák és duális képzések, szakkollégiumok fogják biztosítani a falvak lakóinak esélyegyenlőségét az elérhető, minőségi oktatás keretein belül. Az integráció elősegítése érdekében egy mobilapplikáció fejlesztésén is dolgozunk.
- Magyarországon az iskolai szegregáció annyira súlyos, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.
- Nézzük meg, kik laknak azokon a településeken, ahol szegregált iskolák vannak.
- Csak Budapesten tizenhárom szegregált iskola van.
- Itt Brüsszelben tudok olyan iskolát, ahová csak diplomaták gyerekei járnak. Arról is írjon cikket!
- Az államnak nincs abban felelőssége, hogy romák és nem romák találkozzanak az iskolában?
- Dehogy nincs, ha azonban a falusi iskola színvonala ugyanolyan volna, mint a pestié, akkor nem lenne ilyen éles ez a probléma.
- Ez a »külön, de egyenlően« doktrínája, amit a polgári jogi mozgalmaknak 1954-ben sikerült megsemmisíteniük Amerikában. Az Európai Unióban is alkotmányellenes a faji elkülönítés.
- Félreért, de ahol nincs nem roma gyerek, oda nem lehet vinni. Erről jut eszembe, hogy Amerikában a fekete rapperek egyik csoportja azt mondja, hogy »húzzatok el, jogvédők«.”