Araszolólepkék és pillangók

„Olyannyira nem, hogy alig telt el néhány hónap, s a levitézlettek – mintha mi sem történt volna – hamvaikból újjáéledve újra feltették a gramofonra a régi, recsegő lemezt az összefogásról, persze értékeken és ideológiákon átlépve, »ügyek mentén«. Ácsoltak szép közös színpadot is, amelyre együtt lépett fel egy zsidó nő megverésével hencegő, magát néppártosra maszkírozó szélsőjobbos párt embere a kőliberálisok maradványcsonk pártocskájával, a nemzeti függetlenség utolsó jelképeiről is lemondani kész bukott miniszterelnök magánbankárpártjával, a privatizációt levezénylő, a tőke tenyeréből cseresznyéző, a munkás szót hírből sem ismerő szocialistákkal, s persze az újdondász hős »fehér sapkások«.

Mára azonban a fehér sapka is lehullott. A szövetséges pártcsapatok csak egyet akarnak, ha kell, egymás kiszorításával is, de a felszínen maradni, képviselői helyhez jutni, a politikából megélni – mindenfajta érték és vízió nélkül, a puszta Orbán-fóbiára építve, a demokrácia meg a jogállam lózungjait pufogtatva.

Az új ellenzéki élcsapatnak egyik legfőbb reprezentánsa például a pártról pártra, szövetségesről szövetségesre szálló araszolólepke, Karácsony Gergely. A zuglói polgármester úgy szeretne főpolgármester lenni, hogy nincs olyan nap, amikor ne derülne ki róla, éppen mit baltázott el abban a kerületben, amit ötödik éve vezet, s amely ma már a csőd szélén táncol. Eközben nagyhangú nyilatkozatokban a jelenlegi főpolgármestert »helytartózza és gyámügyi előadózza«, azt próbálja elhitetni, hogy Tarlós István azért minősíti őt alkalmatlannak, mert szorong és fél tőle. Ehhez képest Karácsony – mint azt Tarlós a lapunknak adott interjúban elmondta – személyesen kereste fel, s kérte tőle, hogy ne legyen túl kemény a kampány. A láthatatlan pártocska, a Párbeszéd polgármesteréről egyébként tegnap épp az derült ki, hogy újabb 412 millió forintos közbeszerzést akart megnyeretni pályáztatás nélkül azzal a kétes hírű céggel, amely csípőből milliárdos kárt okozott a zuglói polgároknak.”