A képzés hossza és a tárgyak relevanciája mellett az élmezőnyben végzett az a panasz is, miszerint a tanárképzés közel sem gyakorlatorientált. A tanárjelöltek többsége felfoghatatlannak tartja, hogy gyerekkel először csak a képzés 4.-5. évében kezdenek el foglalkozni.
„De vajon milyen az oktatás minősége egy olyan képzésen, aminek még nem sikerült definiálnia magát? Milyen a közhangulat az egyetemeken, és vajon hogyan élik meg a diákok, hogy ők a tesztalanyok, sok esetben maguk az áldozatok? Kérdőívünkben többek között ezekre is kerestük a válaszokat.
A kérdőívet 243 tanárszakos hallgató töltötte ki, 127-en budapesti, 116-an pedig vidéki egyetemekről. Kutatásunk reprezentativitását ugyan nem áll módunkban igazolni, ám a közel 250 vélemény semmiképp sem hagyható figyelmen kívül. A beérkezett válaszok többsége végtelenül elkeserítő, ugyanakkor vészjóslóan józanító is. Lehet, hogy az osztatlan tanárképzés sürgős újragondolást igényel?
A top 3 probléma
A kérdőív válaszait tekintve összességében elmondható, hogy az osztatlan tanárképzés még gyerekcipőben jár és több sebből is súlyosan vérzik. A leggyakrabban említett problémák között szerepel a képzés hosszúsága, a többség az 5-6 évet indokolatlanul soknak tartja.
Itt megemlítendő, hogy többen is jelezték, hogy rengeteg a felesleges tárgy, melyeket kihúzva a tantervből könnyen lerövidíthetővé válna a képzés. Többen hiányolták a pedagógiával és módszertannal kapcsolatos tárgyakat is, szerintük a képzés kutatók nevelésére törekszik, óráiknak a tanársághoz gyakran semmi közük sincsen.
A képzés hossza és a tárgyak relevanciája mellett az élmezőnyben végzett az a panasz is, miszerint a tanárképzés közel sem gyakorlatorientált. A tanárjelöltek többsége felfoghatatlannak tartja, hogy gyerekkel először csak a képzés 4.-5. évében kezdenek el foglalkozni.”
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
„Az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.” Aha.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
Nem sikerült megfelelő mértékben növelni a védelmi kiadásokat.
