Tehát, amikor fehér keresztény elkövetőről van szó – mondjuk a keresztényre később rátérek, hogy mennyire lehet ebben az esetben erről beszélni –, akkor a felelősségnek mindig megtalálják valamiféle furcsa, metafizikai láncolatát, tehát azt, hogy ki kit miképpen befolyásolt, inspirált.
Ha visszagondolunk arra, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédet mondott Marx szobránál, akkor a felelősségnek ezen metafizikai láncolata valahogy nem rajzolódott ki. Sőt, ott kifejezetten arról volt szó, hogy Karl Marx semmiben sem vétkes, amit később a kommunista rezsimek elkövettek, hiába írt ezt-azt, viszont ha Trump vagy Orbán mond valamit, akkor annak következményei azonnal megjelennek mindenféle elmebeteg merénylő cselekedeteiben.
Vagyis, ha valaki a fehér faj és a nyugati civilizáció nevében öl – ott van például az új-zélandi elkövető példaképe, a norvég Breivik is –, ott mindenképp kimutathatónak vélik, hogy a nyugati, jobboldali, populista politikusok a valódi szellemi elkövetői ezeknek a cselekményeknek.”