„Marton László holnap új bemutatóval jelentkezik Veszprémben. Furcsa fintora az életnek, hogy a bemutatandó darab a Tartuffe lesz. Vagy talán egy torz tréfa inkább.
Mert képmutatásból a Marton-ügy kapcsán nincs hiány.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy mit kéne mondani, mit kéne végre tenni, hogy a Marton-ügy valóban ügy legyen. Mert jelenleg már nem az, és – ahogy azt korábban is megírtam már – igazából nem is volt ügy soha.
Ha mérlegre tesszük a botrány kirobbanása óta eltelt időben történteket, nyomasztóan komor konklúzióra juthatunk: Sárosdi Lilla színésznő, aki először nevezte meg szexuális zaklatóként Marton Lászlót, egész családjával elhagyta Magyarországot. Marton László meg némi bünti után azért csak darabot rendez.
Igazság szerint (bár ez az a történet, ahol nincs igazság) pont az a nyomasztó része az esetnek, hogy Martont egy ugyanolyan terepre engedték vissza, mint ahol elkövette bűneit. Ugyanúgy színésznők közelében van, és gondoljunk csak bele, milyen lehet ezeknek a színésznőknek a helyzete, amikor tudva tudják, hogy egy olyan direktorral van dolguk, aki maga is elismerte, hogy zaklató (már ha azt a semmire sem jó, őszintétlen bocsánatkérést beismerésnek tekintjük), aminek Kanadában azért lett következménye is.
Marton László története valóban a képmutatás története: elküldtük kicsit a patinás színházból kényszerpihenőre, majd egy vidéki színházban újra teljes pompájában ragyoghat a nőket zaklató nagy presztízsű férfi, mintha semmi sem történt volna.”