„Magyarországon anélkül beszélhetünk a migrációról, hogy az éjszaka kellős közepén szigorú tekintetű gondolatrendőrök dörömbölésére kellene ébrednünk, akik olyan dolgok iránt érdeklődnek, hogy mi végre vagyunk ilyen pesszimisták, miért csak a rosszat látjuk mindenben, és miért posztoltunk a Facebookra olyan sok, migránsok által elkövetett bűncselekményről szóló hírt ahelyett, hogy lehetőséget látnánk és örömet éreznénk, amikor ezekre a szerencsétlen sorsú, ám módfelett iskolázott és az emberi jogok iránt rendkívül érzékeny emberekre tekintünk.
Itália népe azonban nem vesztette el teljesen a józan eszét, így 2018-ban megválasztott egy olyan kormányt, amely nem szervezi, hanem épp ellenkezőleg, megpróbálja megakadályozni az illegális migrációt. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jelenlegi adminisztráció olyan gyakorlatot alakított ki, hogy a líbiai partoktól nem messze indokolatlanul átszálló, majd még indokolatlanabbul Olaszországba taxiztatott afrikai fiatalembereknek nem engedélyezik a partraszállást.
A liberális, migránscirógató jóemberek ugyan folyton arra hivatkoznak, hogy a mentőhajók csak humanitárius segítséget nyújtanak, amikor a líbiai partoknál járőrözve minden vízbe ugró afrikait azonnal kimentenek, majd Európába szállítanak, és ezzel a cselekedetükkel egyáltalán nem segítik az illegális migrációt. A valóság ezzel szemben az, hogy a kommunikációs eszközök elterjedése révén mind a csempészek, mind a migránsok tisztában vannak azzal: az új olasz kormány és a belügyminiszter nem fogja többé megengedni, hogy az afrikai migránsokkal tömött csempészhajók egymás után kikössenek.
Így aztán nagyságrendekkel kevesebb csónakot tudnak útnak indítani, hiszen a nagy kalandra befizető gazdasági menekülteket most már nem lehet azzal hitegetni, hogy a líbiai partoktól három kilométerre úgyis kimentik, majd »valakik« szépen Olaszországba szállítják őket. Orbán után Salvini is bebizonyította, hogy aki meg akarja állítani a migrációt, az meg is tudja tenni. Ilyen egyszerű ez.
Forza Salvini!”