Európai elvárások

„Az idén záruló politikai ciklus az Európai Unióban számos fontos kezdeményezést hozott, elsősorban annak érdekében, hogy megerősödjön az EU gazdasága. A pénzügyi világválság és a nagy recesszió után csökkenteni kellett a bankrendszer, a tőkepiacok és az energia-ellátás kockázatait, és bővíteni a beruházásokat. Tekintettel az EU közvetlen környezetének fokozódó instabilitására (ld. Ukrajna, Szíria, Líbia stb.), valamint a megelőző évek terrorista támadásaira, mélyült a tagországok közötti együttműködés a biztonságpolitika területén is ebben az időszakban.

Bár az EU politikai közegéből már hosszabb ideje hiányzik a föderalista lendület, ezeket a kezdeményezéseket olyan nevekkel illették, mint Bankunió, Tőkepiaci Unió, Energiaunió, illetőleg Biztonsági Unió (vagy Védelmi Unió).

Ezek fontos fejlemények, ugyanakkor megint csak azt igazolják vissza, hogy az EU számára a gazdaság a legfontosabb, és sok minden más, ami az állampolgároknak fontos, háttérbe szorul.

Adja magát a kérdés: mikor követi ezeket az újabb integrációs rétegeket a Szociális Unió meghirdetése. Két kiváló professzor, a flamand Frank Vandenbroucke (Amszterdami Egyetem) és az olasz Maurizio Ferrera (Milánói Egyetem) a múlt év végén indított vitát arról, most van-e itt az ideje a Szociális Unió napirendre tűzésének, s ha igen, milyen elemekből kell annak programját összeállítani.

A vitában résztvevők számos érvet és javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket végigtekintve rögtön kitűnik az, hogy sokak számára a fő kérdés nem is az EU-szintű szociálpolitika erősítése, hanem a gazdaságpolitika és az európai üzleti modell korrekciója.

Például : ha a versenypolitika vagy a külkereskedelmi megállapodások rendszere jobban tekintetbe tudja venni a kiegyensúlyozott fejlődés igényét, ha több EU-forrás jut hátrányos helyzetű régiók beruházásainak célzott finanszírozására és a szociális gazdaság fejelsztésére, illetve ha a valutaunió jobban tudja kezelni a ciklusokat és a tagországok adósságait befolyásoló tényezőket, úgy a munkanélküliség és az elszegényedés kockázata csökken, és a szociálpolitikának kevesebb feladattal kell megbirkóznia.

Ugyanakkor azonban vannak olyan javaslatok is, amelyek kimondottan az EU szociális profiljának megerősítéséről szólnak, és amelyekről jelenleg is sok vita folyik.”