Forradalmi évnyitó

Olvasom az ellenzéki sajtóban, hogy az ország és a gazdaság megbénításában – útblokádok és egyebek felhasználásával – addig kell eljutni, ameddig az Orbán mögött álló gazdasági csoportok maguk le nem váltják Orbánt, és aztán eljő a csodálatos népköztársaság.

Kedves gyerekek! 1918-ban ilyen megoldásokkal sikerrel jártatok és a taxisblokád sem volt semmi – amiről nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy konkrét és direkt kormánybuktatási kísérlet volt –; most meg az internetnek hála Alinskyék tanácsai is adottak, no meg Trockijt a könyvtárból mindig ki lehet kölcsönözni. Csakhogy a helyzet a következő: nyolc éve nem balfaszok alkotják a kormányzást, hanem az elmúlt évtizedek legprofibb politikai harcosai, akik harmadjára kaptak kétharmados felhatalmazást. Tudjátok, ennek fél éve, amikor

Esély persze mindig, mindenre van, de ha ti valóban a nagytőke magyarországi érdekeinek szeretnétek keresztbe tenni, akkor lőttek a barátságos nemzetközi sajtófelhajtásnak és még a tavaszi választásokig sem fogtok szervezetten eljutni.

A tőkének ugyanis akkor érdeke a zavargásban való halászás, ha megszerezni szeretne valamit, és ehhez ezen keresztül vezet az út. Ha javakat birtokol, akkor nyugalmat óhajt. Lehet kunbélásat játszani, csak nagy lesz a pofára esés, ha nincs mögötte se hazai, se nemzetközi valós támogatottság.

A Majdan szólhatott ugyan az ukrajnai lakosság egyik felének szabadságvágyáról vagy a nyugati orientációról, amit Janukovics igyekezett visszavetni, de a háttérben eközben régi és új, nyugati és keleti politikai-gazdasági érdekkörök csatározása folyt a valódi ukrajnai hatalomért és az ország vagyonáért.

És mivel Ukrajna eleve is elég gyenge lábakon állt, az erőforrások felett pedig viszonylag kevesen diszponáltak, ezért megérte kockáztatni. A spekulánsok így működnek: megéri mindenhova befektetni, aztán a veszteségeket majd leírják, de bármi elhozhatja a sikert. Mellesleg az ostoba monomániával emlegetett, egykori Soros-ösztöndíjazás is erről szólt a ’80-as évek végén. Teljesen világos tény: Soros töméntelen emberbe és intézménybe fektetett pénzt azzal az elgondolással, hogy majd eldől, ki lesz használható katona és ki nem a saját nyíltan és büszkén vállalt ideologikus, társadalomátformáló háborújában. És ahogy az elmúlt évtizedek mutatják, szerencsére ő is tévedett számtalan alkalommal.

A modern kori felfordulások, zavargások, valamint diktatúrák mögött egyaránt

Száz éve is így volt, a bolsevista kísérletnél: Lenin forradalom előtti hazaútjának német birodalmi politikai támogatása ma már nem összeesküvés-elmélet, hanem bizonyított tény. Hitler német nagyipar általi támogatottságát még emlegetni se kell, annyira közismert.

Azt az egyszeri Che Guevara-pólóst pedig, aki valóban elhiszi, hogy ma eszmék összecsapásáról és forradalmi hevületről van szó, még a saját pénzügyi támogatói is titkon kiröhögik.

Emlékezhetünk: a munkások jogaiért a magát szó szerint földhöz verő baloldal nemet mondott az első Orbán-kormány idején az első jelentős minimálbér-emelésre. És alig pár éve volt, amikor pedig

lásd a most is nagyot menő Kunhalmi Ágnes korabeli fogadkozásait (nyitóképünkön).

Mindig éppen azt hazudják, ami érdekükben áll.

És amint azt kormányzásaik idején láthattuk, nagy ívben ejtenek a gúnyhatárokon túlra került magyarokra, a fiatalokra, a családokra és ab ovo mindenkire. Most, hogy 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, vajon mihez kezdenek? Majd megint jól kivisznek kétezer embert az utcára, társadalomelméletet hallgató bölcsész diákoktól a DK-s nyugdíjasokig,

A vonulók tisztában vannak azzal, hogy az OECD-országok – a világ fejlett országai – közül a magyarok egyáltalán nem a legtöbb munkaórát dolgozók közé tartoznak, valamint hogy a sereghajtók közé tartozunk a túlórák számában? Hogy az OECD-átlag a többszöröse a magyar mutatónak? A Facebookon élőben elkövetett, kurva erős képnek szánt politikus-performanszok előtt érdemes lenne azért böngészniük az OECD adatbázisait is, még ha az uncsibb is a mandinerből ajtóról lepattanásoknál.

Foglalkozzunk inkább a lényeges eseményekkel a jövőben is. Ám ha kis szórakozásra vágyunk, továbbra is lehajolhatunk megnézni, hogy most éppen melyik ellenzéki, forradalmi előörsben szolgálatot teljesítő, úttörő mókus vircsaftol rákász üzemmódban, aztán hajthatunk tovább előre.