A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja az asszimilálódást. A teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó feladja az identitását. Interjú.
„Az enyhüléshez köze lehet-e Ferenc pápa közelgő jászvásári látogatásának?
Igen, véleményem szerint a pápalátogatás is hatással volt a döntéshozatalra, ám az előzmények sem voltak jelentéktelenek. Mint köztudott, Petru Gherghel jászvásári püspök – egy, Erdő Péter bíboros atyával történt megállapodás alapján – immár tíz éve küld Magyarországra atyákat, akik itt végzik a tanulmányaikat, és részt vesznek a lelkipásztorkodásban is. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek most érik be a gyümölcse.
A csángó magyar közösségnek mit jelent a katolikus identitás, és ezen belül annak magyar nyelvű megélése?
Sajnos nehezen lehet leírni az ottani miliőt. A magyar nyelv és kultúra markánsan meghatározza az ott élők mindennapjait. Számukra ez nem csupán egy kulturális színfolt; a csángók határozottan úgy érzik, hogy részesei a magyar hagyományoknak. Nem csak arról van szó, hogy szeretnék életben tartani ezeket a sajátosságokat, értékeket, hanem azok valóban szerves részei a mindennapjaiknak. A népviseletet sem csak akkor hordják, amikor ünnepelnek valamit, és a táncaikat sem csak akkor táncolják, amikor elmennek egy fesztiválra. Manapság több helyi plébános is arra buzdítja az ott élőket, hogy a helyi ünnepeken is öltsék fel a népviseletüket. Az odalátogatók esetleg csak a felszínt látják, de az ott élők identitása igen mélyen gyökerezik. A csángók egyébként nem szeretik a skanzenlétet, azt, amikor arra kérik őket, hogy öltözzenek be, vagy beszéljenek úgy, ahogyan a kívülállók elvárják tőlük.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek egy 2015-ös, az Erdélyi Naplónak adott interjúban egy kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy visszafordíthatatlannak tartja a csángók elrománosodási folyamatát. A mai történelmi helyzetben, a tegnapi szentmise eufóriáján túl tekintve a magyar nyelvoktatás és az esetleges magyar nyelvű misézés már valóban gesztusértékű csupán, és csak lassítani tudja ezt a folyamatot?
Az nem vitatott, hogy az asszimilálódási folyamat felgyorsult, és talán nem is visszafordítható már. Nehezen lehet megmondani, hogy mikor kezdődött ez. A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja az asszimilálódást. A teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó feladja az identitását, de amíg akár csak egy maroknyian is vannak, akiknek számítanak a gyökereik, addig a magyar kultúra is megmarad. Amíg élnek ott olyanok, akik számára ez fontos, addig nem beszélhetünk teljes asszimilálódásról. Az identitás megőrzését lehet kívülről segíteni, támogatni, de az ottaniaknak kell megmaradniuk a maguk kultúrájában.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Más világ van már Moldvában is, mint egykor: a pap nem átkozza ki azt, aki magyarul imádkozik, a jászvásári abroncs is lazult. Lassan meggyökeresedik a magyar iskolahálózat, amelynek első gyümölcsei beérni látszanak. Riportunk a csángók életvilágáról.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
A tüzet a keszthelyi hivatásos és az alsópáhoki önkéntes tűzoltók oltottak el.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
