Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Mélységesen elkeserít a jelenség, fáj, hogy nem hihetek a médiának, fáj, hogy az őszinteség romló megítélése miatt talán az én szavamnak sem fog soha senki hinni.
„Kifejezetten zavar, hogy nem bízhatok a médiában, sőt, mi több, a jelenség egyenesen irritál. Butaság lenne például a politikai irányultságomat az alapján kialakítani, hogy mit látok a tévében, mit hallok a rádióban vagy mit olvasok az interneten, hiszen gyakorlatilag minden tudásom csak attól függ, melyik oldal befolyása alatt álló médiát választom. Egy történetnek olykor két teljesen eltérő változatát olvashatom az egyik és a másik forrásból, de még csak abban sem lehetek biztos, hogy legalább az egyik verzió igaz.
Szólásszabadság vs. hírverés
Attól tartok, a sajtó- és szólásszabadságot egyesek egy kissé félreértelmezték. A hitelesség, a szavahihetőség és az őszinteség véleményem szerint például egyre több esetben teljesen eltűnni látszik. Blogger-újságíróként nyilván mélységesen elkeserít a jelenség, fáj, hogy nem hihetek a médiának, fáj, hogy a őszinteség romló megítélése miatt talán az én szavamnak sem fog soha senki hinni.
(...)
Nem csak itthon értelmezik félre a szólásszabadságot
A decemberi tüntetés során készült népmegtévesztő videófelvétel után pár nappal találtam rá a német újságíró történetére, mely már tényleg az utolsó utáni csepp volt a poharamban.”