„Tragikomédia vagy dráma volt az MTVA-székházban?
Az ellenzéki szavazók egy drámát láttak. Soha nem történt olyan a rendszerváltás után, hogy országgyűlési képviselőket fizikai atrocitás ér, miközben a munkájukat végzik, ellenőrző funkciójukat látják el. Hiába akarja a jobboldal tragikomédiának beállítani, hitelteleníteni az ott történteket, azért az őket támogatók is látják miről szólt az MTVA-s eset.
Nincs abban azért valami, hogy az ellenzék ripacskodott? Úgy érzi, hogy sikerült megőrizni a méltóságukat?
Sikerült, ez fel sem merült. Semmilyen törvénytelenséget, jogsértést nem követtünk el: megpróbáltuk elérni, hogy szóba álljon velünk a magyar adóból működő tévé. A méltóságát egy csapat vesztette el: az a kormány, amelyik fegyveres őrökkel állítja meg a vele egyet nem értőket.
Ha már dráma. Ön lesz a következő magyar Oscar-díjas Nemes Jeles László után? Csak persze színésznő kategóriában.
Egy bizonyos körben ezt a címet már megkaptam párszor, köszönöm szépen.
Ugye színésznőnek készült korábban. Az ajtós videóval lehet, hogy érdemes lenne újra felvételiznie a színművészetire.
Az a helyzet, hogy a fekete nadálytőkrém csodákra képes. Az úr nevét, aki rám csapta az ajtót, nem tudom, de sosem fogom elfelejteni az arcát. Ketten mentek be előttem, és a lábamat még be tudtam tenni; hozzáadódott az én érkező lendületem, egy jó harminc centis ütésnyom volt rajtam, szóval fájdalmas dolog volt.
Ennyire látványos lett volna a jelenet ekkora jajkiáltással akkor is, ha nem élőzi önt Szél Bernadett?
Nem tudom, Szél Bernadettre nem is figyeltem. Azt se érzékeltem, hogy jön utánam, csak arra figyeltem, hogy mindenképpen szeretnék bejutni valamilyen stúdióig.
Rokonszakma a politika meg a színészet?
Közszereplés mind a kettő.
Csak ennyi a közös bennük?
Igen.”