A Soros-egyetem politikai blöffjéről

„Először: a Soros-egyetem sosem volt ideológiailag független. Az intézmény, mielőtt „lehorgonyzott” Budapesten, hogy itt, a posztkommunista Magyarországon a liberális demokrácia védőbástyája legyen, előbb Pozsonyban próbált »szerencsét«. A szlovák nacionalisták azonban a magyar származású tőzsdespekulánsban, Soros Györgyben a magyar nacionalizmus és a magyarosítás megtestesítőjét látták, így kisebb huzavona után nem adtak engedélyt az egyetem működésére. A felvidéki nagyváros után a Soros-egyetem Prágában »próbálkozott«, ám Csehországban sem nyerte el sem a közvélemény, sem a kormányzat tetszését az egyetem »letelepedésének« ötlete. A csehek ugyanis Soros Györgyről azt gondolták, hogy nemigen támogatja a nemzetállamokat. Vagyis a rendszerváltások hajnalán a szlovákok és a csehek is észrevették, hogy a tőzsdespekuláns magánegyeteme nem a »színtiszta tudományt«, hanem az »ideológiába mártott« tudományt kínálta volna a hallgatóinak. Később persze kiderült, hogy Vladimír Meciarék félelme alaptalannak bizonyult, Soros György és a nacionalizmus nehezen fér meg egymás mellett; Václav Klausék viszont felismerték a helyzetet, s nem engedték, hogy a cseh nacionalizmuson ily módon csorba eshessen.

Másodszor: a Soros-egyetem, ahogy ideológiailag, úgy politikailag sem volt független soha. A felsőoktatási intézmény, melynek »missziója« a liberális értékrend hirdetése, mindig farkasszemet nézett a jobboldali, nemzeti, konzervatív erőkkel. Már az intézmény elindulása előtt Soros-hálózatról, Soros-birodalom benyomulásáról beszéltek a balliberális oldal által »nacionalistának«, »antiszemitának« bélyegzett jobboldalon. A történelem és az idő azonban a „megbélyegzetteket” igazolta. A magyar politikai diskurzus befolyásolása mellett az intézmény kitüntetett figyelmet fordított a közép-európai posztkommunista országok káderképzésére is. Az egyetemre jártak, sőt, járnak a mai napig olyan hallgatók, akik itt »megtanulják« a kötelező balliberális politikai, társadalmi és gazdasági direktívákat, majd visszatérvén hazájukba politikai, gazdasági tevékenységbe kezdtek, kezdenek. Ahogy azt a globalista érdekek kívánták, kívánják.

Harmadszor: a Soros-egyetem különböző politikai alkuk révén mindig is »privilegizált intézménynek« számított. Nem azért, mert egy magánegyetemről van szó; hanem azért, mert (a tudományos tevékenység mellett) ideológiai támaszt jelentett azoknak a politikai erőknek, akik a nemzetközi érdekeket képviselték. Jól mutatja az egyetem balliberális értékrend melletti elköteleződését, hogy az intézmény »atyja« bő tíz évvel ezelőtt egy személyes hangvételű levéllel tudta elérni az akkori oktatási miniszternél, Magyar Bálintnál és az akkori kormányfőnél, Gyurcsány Ferencnél, hogy intézménye »különleges bánásmódban« részesüljön, vagyis: a Soros-egyetemre szabják a felsőoktatási törvényt. Ennek köszönhetően megszületett az amerikai székhelyű CEU, amely Budapesten »székel«, s amely amerikai diplomát ad a hallgatóknak, s megmaradt a Közép-európai Egyetem (KEE), ahol továbbra is angol nyelvű, de magyar akkreditációval bíró tárgyakat oktattak, oktatnak.”