Új úton a baloldal

„Hét, sommás ítéletekkel teli mondattal intézett el Dávid Ferenc rögtön három pártot (Párbeszéd, LMP, MSZP) is november 20-án. Az ellenzéki pártokat élveboncoló politikai okoskodással manapság Dunát lehet rekeszteni, ez a hét mondat pedig kevés ahhoz, hogy érdemben reagáljunk rájuk. 

Ám az írás nagyobbik része egy fontos dologról, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) gondolatáról szól. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára vajmi keveset tud erről, és amit tud, azt is csak abból a célból idézi fel, hogy maliciózus mondatokba csomagolja ellenvéleményét. Összességében rendben van ez így: a tulajdonosoknak és munkáltatóknak nem kell eleve támogatniuk egy olyan elosztási rendszert, amelyben az éhenhalása veszélye a munkanélkülieket nem hajtja mindenáron sem az ő önkényük, sem pedig a közmunka igájába, s amelyben a még éppen dolgozó munkavállaló is kisebb kockázatot vállal, ha igazáért szót emel a munkahelyén. 

Mert hogy az alapjövedelem a létezés jogán fog járni mindenkinek, méghozzá attól függetlenül, hogy van-e jövedelmet fialó vagyona, van-e munkabérért végzett munkája, vagy bárminemű egyéb jövedelme. Éppen ebben különbözik a segélyektől, éppen ezzel kerüli el a szegénységi, segélyezési csapdát: és éppen ezért járnak jól vele nemcsak a szegények, hanem a munkásosztály és a – sajnos nem nyugat-európai értelemben vett – magyar középosztály is.”