Tipikus magyar

„Nézem a reklámot, és nem értem. Az még oké, hogy besétál a képbe egy huszár és egy matyóbaba, aki aztán letépi magáról a hímzett cuccot, és kisétál a képből utcai ruhában, mint bárki más mondjuk a körúton, de a kézilabdázó pasik, a táncikáló öregek, a zacskóból tejet szívó kopaszok, meg a többi nekem már kicsit zavarosak, nem is próbálom megfejteni.

Innen nézve nem zárom ki, hogy olyanok vagyunk, mint azt a reklámguru elképzelte, de kétségeim vannak. Kezembe került egy kimutatás, amelyből kiderül, hogy a tipikus magyar asszonyok, ha nem is járnak hímzett rokolyában, a születéskori prognózis szerint 79 évig élhetnek. A férfiaknak – lehet, hogy ez a kézilabdázókra nem igaz – átlagosan 72 évet jósol a statisztika, abból jó, ha 64-et élnek egészségesen. Gyorsan utána is számoltam, igaza van a statisztikának, ebben a dologban én is átlagos magyar férfinak számítok. Ami a kimutatás második felét illeti, remélem, tévednek.

Mondtam is a feleségemnek, hogy igazán mázlista, mert jó esélye van a túlélésemre, amit biztosan annak is köszönhet, hogy már évek óta jóval egészségesebben táplálkozik, mint én. A müzlis reggelijével soha nem tudtam megbékélni, nekem a rántotta jobban bejön. Igaz, a súlyom sem ideális, ebben is átlagos magyar vagyok. Néhány hete megfogadtam, hogy ezen is változtatok, amit a telefonomnak köszönhetek. Van benne egy applikáció, ami reggelente megkérdi, jól aludtam-e, biztat, hogy menjünk sétálni, és álljak fel a mérlegre. Amikor azt láttam, hogy piros betűkkel az orrom alá dörgöli a telefon is, hogy kövér vagyok, végképp betett a felelőtlen táplálkozásomnak. Azóta javítottam a helyzeten, már „csak” túlsúlyos vagyok, ami azért biztató tendencia.”