Harc a Csarna-völgyi reakció ellen

„»Gondolkodjon csak, Pelikán! Nem talál ebben a kisvasútban semmi gyanúsat?«

Történt pedig a Tízmillió Liberális Országában, a felvilágosult 21. század hajnalán, hogy a Börzsöny orbánista törzsek lakta északi lankái között, a mély Csarna-völgyben, ahová az Index sugarai csak alig-alig hatolnak be, felütötte a fejét a reakció. (Nemhiába a »csarna« szó jelentése sötét, fekete...) 

A csodálatos őserdőben, ahol oly végtelen a biodiverzitás, mint a tenger fövenye, egyik nap híre ment, hogy Orbánbasi ide is kisvasutat akar építeni. Sőt, helyi aktivisták Gruevszkit is látni vélték, amint páncélozott luxuskisvonatából szemlélte Semjén hajtóvadászatát és a kíméletlen fakitermelést.

(...)

Ligetvédőket a Börzsönybe! Már úton vannak a Boko Haram aktivistái, akik a favágók elhurcolásával elévülhetetlen, nemzetközi érdemeket szereztek a természetvédelemért vívott harcban. Egy hétvégi szeminárium keretében (melyhez az ELTE BTK biztosít helyszínt) a korábban kevésbé sikeres hazai ligetvédők is elsajátíthatják tőlük a célorientált fellépés titkait. Elsősorban fiatal hölgyek jelentkezését várják. A feladatuk a vasútépítő munkások figyelmének elterelése, az építkezés szabotálása. Természetesen szigorúan jogállami és demokratikus eszközökkel, mint amilyen például a talpfák szivárványszínűre való kifestése.

Közben a reakciós sajtó cselhez folyamodott: elhíresztelték, hogy nem fog megépülni a kisvasút. Ne higgyetek nekik! Ezt csak azért mondják, hogy elaltassák az éberségünket! Hogy aztán egyik hétvégén az éj leple alatt, amíg mi békésen demokratizálódunk a Szabadság-híd aszfaltján, addig a fasiszta hordák suttyomban felépítsék a kisvasutat. Meg kell akadályoznunk!

(...)

Ami pedig a Börzsönyt illeti, Márianosztra és Kóspallag falvak kiürítése és beerdősítése után, amint a turistautakat is sikerült felszámolni, Közép-Európa legnagyobb embermentes övezetét lehetne itt kialakítani, amely kedvező feltételeket biztosítana a klímaváltozás miatt kihalt dinoszauroszok visszatelepülésének. 

Addig is azonban az utóbbi 200 évben kitermelt fának megfelelő mennyiségű biomasszát kell a hegyekbe felhordani, hogy az ökológiai egyensúly helyreálljon (utóbbira természetesen egy KEOP pályázatot tudnék elképzelni, és van is egy ismerősöm, akinek a cége jelentkezne rá)”