Betelepedés és betelepítés

„A magyarországi letelepedés mindeközben egyre kevésbé opció, miután a magyar munkaerőpiac nagyjából megegyezik a romániaival, így aki a jobb kereset reményében távozik Erdélyből, az rendszerint meg sem áll Nyugat- vagy Észak-Európáig.

Kérdés persze, hogy hosszabb távon a belső migráció milyen következményekkel járhat. Miután Kolozsváron vagy annak vonzáskörzetében nemcsak értelmiségiek, hanem rengeteg szakmunkás is szerencsét próbál az ország különböző részeiből, elmondható, hogy a magyarság részaránya sem rövid, sem hosszabb távon nem igazán fog változni. Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi nemzetiségi arányokkal megegyező »bevándorlás« tapasztalható, tehát akik székelyként ide telepednek le, azok eleve feladják a tömbmagyarságban megtapasztalt »védettségüket«, és bekerülnek egy pezsgő, többnemzetiségű város vérkeringésébe. Ami személyiségüktől függően lehet kedvező vagy akár hátrányos kimenetelű is. Ezt a folyamatot egyelőre nehéz lassítani.

Ez nem romániai jelenség, hanem összeurópai. Németországban például az utóbbi két évtizedben Bajorország 1,5 millió embert »szippantott fel« az ország más tartományaiból. A müncheni gazdasági centrum az országon belül ma már akkora vonzerő, hogy nagyon sok pályakezdő fiatal eleve ott próbálna szerencsét. De ugyanez elmondható a többi EU-s ország legfejlettebb régióiról. Elég, ha csak Budapestre pillantunk, ahol a keresetek jóval meghaladják bármelyik magyarországi megye átlagát. Ami önmagában akkora vonzerőt jelent egy fiatal számára, hogy nehéz ellenállnia a kísértésnek. A dinamikus gazdasági fejlődés egyre több munkaerőt kíván, cserében pedig folyamatosan emelkedő béreket kínál.”