Svédország sosem akarta „megbüntetni” Magyarországot

„Sok esetben a kormányközeli magyar sajtó igen sötét színben tünteti fel a svédországi életet: növekvő bűnözésről, no-go zónákról, a migráció okozta óriási gondokról számolnak be. De a két ország között nem csak így érhető tetten a feszültség: két éve a svéd kormány az EU bíróságához akart fordulni, mert Magyarország nem fogadta be a 2015-ös kvótadöntés nyomán a menekülteket, illetve éppen a napokban jelentették be, hogy beavatkoznak az Európai Bizottság mellett a Stop Soros törvény elleni perben. Ellenséges a két ország viszonya?

Nem, egyáltalán nem így látom. Nagyon sok területen kiváló az együttműködés a két ország között, ilyen például a kereskedelem, de az EU-ban is sok ügyben jól együtt dolgozunk. Jó a védelmi együttműködésünk is, elég csak a magyar légierő Gripen gépeire gondolni.

Mindig előfordulnak azonban helyzetek, amikor két kormánynak különbözik valamiben az álláspontja. Ilyen például a migráció a mi esetünkben. De éppen ezért jó hogy van Európai Unió, aminek vannak intézményei, amelyek segítenek ilyenkor a megoldásban. Ezek a mi közös intézményeink, amelyekben mindannyian megbízunk.

Láttam olyan véleményeket, hogy a svéd kormány, vagy akár én személyesen örömmel látnám, ha Magyarországot »megbüntetnék« az EU intézményei, de ez teljes tévedés. Soha nem volt ilyen szándékunk. Aggaszt, amikor félreértelmezik a szándékainkat. Amit állítottunk, az annyi, hogy a svéd kormány beavatkozik egy éppen zajló perben az EU bíróságán a Bizottság oldalán. Ehhez minden tagállamnak joga van egyébként. És azért döntöttünk így, mert szerintünk alapvető értékek forognak kockán, amikor a civil szervezetek függetlensége a tét. Természetesen nem azt akarjuk, hogy bárkit »megbüntessenek«, hanem ahogy az EU-ban ilyenkor lenni szokott, vizsgálja meg a bíróság a törvényt, hogy az összhangban van-e az EU-s szerződésekkel. Ezek a tények, nincs szükség hamis körítést tenni melléjük.

Van magyarázata arra, hogy miért ábrázolja Svédországot ilyen sötéten a kormánypárti sajtó Magyarországon?

Alaposan szemlézzük a magyar sajtót, általában is, és különös figyelemmel kísérjük, hogy hogy mit állít Svédországról. A tavaszi kampányban feltűnő volt, hogy milyen nagy számban jelentek meg Svédországot negatív színben feltüntető cikkek, és ezek elsősorban a migrációt érintették.

Az embernek lehetnek ötletei, hogy ez miért történt így, vagy ez kinek állhatott érdekében, de mi csak azt mondhatjuk, hogy ezeket az állításokat megalapozatlannak tartjuk. Az lenne a fontos, hogy az újságírók a tényekre alapozzák a munkájukat. A vélemények is fontosak, ott örülünk, ha mindenki kifejezheti a sajátját, a migrációról is. De azt a határt nem kellene átlépni, hogy nem létező dolgokat állítsanak be tényekként.

Ilyen volt a helyzet, amikor néhány éve svédországi »no-go zónákról« számoltak be Magyarországon, minden alap nélkül. Akkor több alkalommal is hangsúlyoztuk, a magyar kormány és a sajtó felé is, hogy ilyen zónák Svédországban nincsenek. Azt is elmondtuk, hogy néhány nagyvárosban vannak környékek, amelyeket komolyabban érintett a szervezett bűnözés vagy a drogkereskedelem, esetleg az erőszakos bűncselekmények száma is növekedett, de a feltételezés, hogy az ilyen területek »no-go zónák« lennének, az teljesen hamis.

Éppen ellenkezőleg, az utóbbi években a rendőrség kifejezetten nagy erőkkel lépett fel ezekben a negyedekben, és érdemben meggyengítette a szervezett bűnözői csoportokat. A helyzettel nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, de sikerült komoly eredményeket elérnünk.

És ha a bűnözési statisztikákat nézzük, akkor különösen érdekes összehasonlítani a svéd- és a magyarországi adatokat, és például megvizsgálni, hogy hol hány ember lett erőszakos bűncselekmény áldozata. A számok nem azt mutatják, mint azt Magyarországon egyesek terjesztik.”

Az interjúalany Svédország budapesti nagykövete.