Genderkurzus: politika, semmi más

„A hazai vitában gyakran előkerült, hogy a honi gender nem olyan ám, mint a megvadult nyugati, és különben is, csak a »szélsőséges« példákat hozzák föl a jobboldali kritikusok. A probléma az, hogy más példák meg nincsenek. De ha már a példákat és az analógiákat annyira szeretjük, mondok én is egyet.

Itt van mindjárt Judith Butler, aki vitathatatlanul a feminista, a queer (akármi is legyen az) és a genderelméletek nagyasszonya, méhkirálynője. Ő nem is olyan rég azt találta mondani, hogy komolyan fontolóra kéne venni a »társadalmilag konzervatív« beszéd betiltását, hiszen az »lealacsonyítja a faji és szexuális kisebbségeket«, tagadja a »transzemberek méltóságát«, és tönkreteszi a közösségeket. Butler szerint tehát a társadalmat elpusztítja a szólásszabadság. Utóbbi láthatóan a haladó tábor legnagyobb ellensége, és szeretnék, ha annak elfojtása nemcsak a közösségi médiában érvényesülne (a Twitter nemrég Gavin McInnest törölte, közvetlenül Alex Jones után, idehaza legutóbb a Patrióta Európa Mozgalom és Bencsik András profilja lett a cenzorok célpontja), hanem lehetőség szerint mindenhol.

Hogy jól értsük, Butler maximája nemcsak a kocsmai buzizásra vonatkozik, hanem az olyan elnyomó kifejezésekre, mint az »apa«, »anya«, »férfi«, »nő« stb. Ezek azok a »társadalmilag konzervatív« kifejezések, melyek szétrombolják a társadalmat.

A genderideológia a fenti maximához vezet, csak idő és kritikus tömeg kérdése.”