Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A szőlőterületek, amelyeket a Genfi-tó vagy a Garda-tó partján különleges tájképi értékként őriznek, a Balaton északi partján néhány év alatt kis híján megfeleződtek.
Fiatal borász kollegákkal járjuk a csopaki Kis- és Nagyhegy, Paloznak és Lovas dűlőit. A „Csopaki Kódex” szőlő és bor-minőségbiztosítási rendszerében metszés után és ilyen tájt, szüret előtt, magunk ellenőrizzük, betartotta e mindenki saját, meglehetősen szigorú szabályainkat. Nem használt műtrágyát, rovar- és gyomirtó szert, rendesen művelte és nem terhelte túl az ültetvényeket.
Miután elvégeztük a dolgunkat, leülünk az Öreg-hegyi szőlő-beli teraszon és egy tavalyi Kódex-bor mellett elemezzük a látottakat. Az egyik szomszéd telken zsivaj, úszómedence csobogása. A szőlőhegyen nem szabad medencét építeni. Fürdésre ott van a tó, a kánikulában párolgó medence a szőlő gomba betegségeinek melegágya. A medence szomszédságában idén nem szüretelnek.
A tulajdonost tavaly felszólították, hogy számolja fel az engedély nélkül létesített medencét. Védi a szőlőhegyet a Balaton-törvény meg a termőföldről szóló is. Az illetékes hatóságok annak rendje és módja szerint ellenőrizték, hogy végrehajtotta-e a határozatot. A vizitálók már csak virágzó rózsakertet találtak a helyén. Most ennek a helyén fürdenek a gyerkőcök.
Tudja mindenki errefelé, mi történik ilyenkor. Így épülnek gazdasági épületek, amelyek pincéjében soha nem forrt a must, így létesítenek a hatósági ellenőrzés idejére a gazdasági épületeket igazoló szőlő-ültetvényeket. Az önkormányzatok, a Kormányhivatal, a Földhivatal, a Hegybíró kiadja az engedélyt, és a továbbiak állítólag nem rájuk tartoznak. Illetve az Önkormányzat szerint a Földhivatalra, a Földhivatal szerint a Hegybíróra és így tovább. Minden hivatalban munkatársak, hatáskör, hatalom, térképek, számítógépes nyilvántartások, légi felvételek. A szőlőterületek, amelyeket a Genfi-tó vagy a Garda-tó partján különleges tájképi értékként őriznek,
Egy hektár Balatonra néző szőlőt manapság már százmillió fölött árulnak. Engedélyezett gazdasági épülettel drágábban. Szőlőtermelőnek ennyi pénze nem lehet. A hatóságok persze pontosan tudják, hogy a gazdasági épületre kiadott engedély birtokosa nem szüretel majd szőlőt, nem szűr soha bort belőle. Ez az, amihez állítólag nincsen közük. Avval is tisztában vannak, hogy a tóra néző telek ára kvázi építési területként ötször, tízszer magasabb, mint jó minőségű szőlőtermő telekként. A közreműködő ügyvédek több évtizedes rutinnal elmagyarázzák, hogyan megy ez errefelé. A hatóságok nagyvonalú engedélyeikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy eladó és vevő együttesen, adózás nélkül gazdagodjon és ahhoz is, hogy az első osztályú szőlőterületből gyep legyen és úszómedence, a szőlőhegyből egymásba érő újgazdag villák telepe.
A kényes ökológiai egyensúlyú Balatonból végül arc nélküli, érdektelen lakótelep válik és leértékelődik minden, ami errefelé értékes. Leértékelődnek idővel az ügyesbe’ épült házak is. Hasonló helyzetről számolnak be a RizlinGeneráció füredi és a Balatoni Kör badacsonyi, Szent György-hegyi gazdái.
Nincs mit tenni? Ez lenne a piac törvénye? Vagy lehet, hogy az ügyvédek, hatóságaink, vevők és eladók ezrei a BTK szabályaiba ütköző cselekmények közreműködő részesei? Majdnem minden évek óta elhanyagolt vagy már kivágott szőlőterület építkező vevőre vár.
Mi nem akarunk ebbe az üzletbe beszállni.
Műveljük a szőlőt, küzdünk az elemekkel, készülünk a szüretre és bejelentkeztünk a miniszterhez.