Kövesi távozik tehát, az alapprobléma viszont marad: Romániában egyáltalán nem visszafordíthatatlan a demokratizálódás, a jogállamiság, no és persze a korrupcióellenes fellépés folyamata.
„Bármennyire is meg volt kötve a keze, Johannisnak tisztáznia kellett volna, hogy nem hajlandó cotroceni-i fikuszként asszisztálni hatásköre megnyirbálásához, beérve az alkotmánybírák által rászabott jegyzői szereppel. Elvégre a talárosok döntése azt jelenti, hogy Románia megszűnt félelnöki rendszer lenni, az igazságügy-miniszter diktálhat az államfőnek.
Nem utolsósorban határozottan tiltakoznia kellett volna Liviu Dragnea nyílt zsarolása ellen, amellyel a szociáldemokrata pártelnök a tisztségéből való felfüggesztéssel fenyegette meg Johannist. Némasága még akkor is kapitulációnak és gyávaságnak tűnik sokak szemében, ha közben tudjuk, hogy felfüggesztése mély politikai válságba taszítaná az országot, nem beszélve a hatalmas presztízsveszteségről, amit ez a hercehurca jelentene a centenáriumát ünneplő, az EU soros elnöki tisztségének betöltésére készülő Románia számára. A sok helyütt egyfajta bukaresti Iron Ladyként emlegetett Kövesi távozik tehát, az alapprobléma viszont marad: Romániában egyáltalán nem visszafordíthatatlan a demokratizálódás, a jogállamiság, no és persze a korrupcióellenes fellépés folyamata.
Jó lenne, ha bebizonyosodna, hogy akárcsak ezek az értékek, az intézmények sem függnek adott személyektől, és a fehérgalléros bűnözés elleni küzdelmet nem akasztják meg az aktuális hatalom bőrüket mentegetni próbáló vezetői.”