Ad (c): Új minták kialakítása. Itt arra hívom fel a figyelmet arra, hogy az igazság nem jobb- vagy baloldali. Az új minták kritériuma nem más, mint a magyarság nyelvi és szellemi hagyományaihoz való illeszkedés, ezek továbbfejlesztése, valódi újdonság létrehozása abban az egyetemes-európai közegben, amelybe beletartozunk. Mérlegeljünk csak: Gaudí egyszerre a keresztény-katalán hagyományok folytatója és egyben új építészet alkotója; templomát ma a legkorszerűbb technológiákkal, hatalmas anyagi ráfordítással igyekeznek befejezni. Ezzel szemben az újdonságot a hagyományos formavilág alapján kereső Makovecz Imre legnagyobb épületegyüttese ma a lassú enyészet szomorú állapotában leledzik. El kell érnünk, hogy útkereső géniuszainkat megbecsüljük és ezzel bátorítsuk azokat is, akik a régi alapján új utat, megértést, kibontakozást keresnek.
Végül: Ezt a három pontot egymással összefüggésben kell felfognunk: olyan egészként, amely újdonságot valósít meg szakterületen éppúgy, mint a közélet népszerű szintjein. Újdonságot csak szabad szellem képes létrehozni; segíteni lehet, irányítani nem. Megfigyelve és elárulva csak kevesek mutattak olyan dacos eltökéltséget, amelyből új, önálló és nagyszabású gondolkodás születhetett. Ha a mai politikai ciklus képes a klasszikus mércék helyreállítására, a közelmúlt kiértékelésére, és nem kevésbé új lehetőségek feltárására, újabb alkotói korszak, “új reformkor” nyílhat meg, ahogyan ezt korábban is vázoltam. Annak, aki az utókor szemében ezt az eljövendő korszakot jelképezheti, Jókai, Bartók, Weöres, Csontváry szinvonalán kell állnia. Mert ez az a vonal, amelyen a magyarság döntően járul hozzá az emberiség közös ügyéhez.