Jár-e mindenkinek a választójog?

2018. július 02. 08:47

Tavaly nyáron nagy vihart kavart Dúró Dóra felvetése, miszerint el kellene venni a szavazati jogot az iskolázatlan állampolgároktól.

2018. július 02. 08:47
Kapelner Zsolt
Mérce

„Tavaly nyáron nagy vihart kavart a Jobbik, pontosabban az újonnan kiszorított Dúró Dóra felvetése, miszerint el kellene venni a szavazati jogot az iskolázatlan állampolgároktól. Sokak számára ez a felvetés ésszerűnek hangzik: miért kapjon olyasvalaki is beleszólást a közügyekbe, aki például nem tud olvasni, következésképpen nem lehet túl tájékozott a magyar és nemzetközi politika és gazdaság témaköreiben? Nem mintha bármi bajunk lenne ezekkel az emberekkel, de tájékozatlanok lévén kisebb eséllyel hoznak jó döntést, mint mi többiek, akik legalább néha olvasunk híreket. Megállja a helyét ez az érvelés?

Tegyük most félre azokat az ellenvetéseket, hogy egy ilyen korlátozás nagyrészt a cigány lakosságot érintené, hogy ez mit árul el a felvetést szorgalmazó pártról, hogy azt az általános választójogot vonná meg kiszolgáltatott honfitársainktól – pitiáner előítéletek és rövidtávú politikai sikerek reményében -, amiért elődeink hosszú évtizedeken és évszázadokon át küzdöttek. Szigorúan elvi alapon: nem lenne mégis értelme korlátozni azt az általános választójogot? Nem vezetne egy jól kitalált cenzus egy jobban működő demokráciához?

Elvégre a választójog szigorúan véve már most sem általános, hiszen a kiskorúak nem szavazhatnak. Ha az ő esetükben korlátozható a választójog, akkor az iskolázatlanok esetében miért nem? Nos, a kiskorúakat azért szoktuk kizárni a szavazók köréből, mert úgy gondoljuk, hogy még nem képesek önálló, felelős döntéseket hozni. Egy 5 éves nem csak hogy nem szavazhat, de nem vállalhat munkát, nem házasodhat és nem zárjuk börtönbe, ha bűncselekményt követ el.

Nyilvánvalóan az ember valamikor 0-25 éves kora közt autonóm, felelős személlyé válik, és mert nincs egyetlen meghatározott időpillanat, amikor ez bekövetkezik, a társadalomnak egy kvázi »önkényes« határt kell húznia, amely azonban újratárgyalható és újra is tárgyalandó. Az LMP például a választási korhatár csökkentését javasolta 16 évre, ahogy az Ausztriában is történt néhány éve; elvégre, ha a 16 éveseket elég érettnek tartjuk arra, hogy munkát vállaljanak, tehát felelős döntéseket hozzanak, akkor ugyan miért ne szavazhatnának?

Mármost az iskolázatlan emberek önálló, felelős döntéshozók, és nem szorulnak gyámságra, mint a kisgyermekek; ha valaki mégis így gondolja, annak nem csak a szavazati jogot kellene megvonnia tőlük, de azt a jogot is, hogy végrendelkezzenek, vagy önállóan döntsék el, hol szeretnének lakni.

Persze ha valaki ennyire lenézi a nála szerencsétlenebb sorsú honfitársat, lelke rajta, de akkor tessék a gondolatmenetet szigorúan végigvinni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vero1_
2018. július 03. 06:59
Választójog az adófizetőknek! Nem műveltségi korlát kell, hanem a jogot a kötelezettség teljesítéséhez kell kötni. Ahogy ez mindig is volt az egészséges társadalmakban.
annamanna
2018. július 03. 03:05
Szerintem rendkívül egyszerű és logikus erre a kérdésre a válasz. VálasztóJOG 18 éves kortól illeti meg az embert; a közoktatási törvény szerint viszont 16 éves korig tanKÖTELEZETTSÉG van. Azaz egy választójoghoz jutó személy előbb teljesít egy törvényi KÖTELEZETTSÉGET, és csak utána kapja meg a JOGOT! 16 éves koráig MUSZÁJ iskolába járnia, és csak utána választhat, ha akar; élhet a jogával, ha akar. A választójog tehát nem alanyi jogon jár, hanem olyan embernek jár, aki már TELJESÍTETTE A TÖRVÉNYI KÖTELEZETTSÉGÉT, és 16 éves koráig iskolába járt. Természetesen nem mindenkinek sikerül ennyi idő alatt elvégeznie a 8 osztályt, de annak az elvárása már nem olyan nagy vaszizdasz ahhoz képest, hogy 16 éves korig muszáj iskolába járni, és ez ELŐBB van, mint a választójog. A választójog tehát feltételhez kötött és nem feltétlen, most sem. Mármint nem csak az életkori stb cenzusról van itt szó, hanem arról is, hogy a törvény előbb írja elő a kötelesség teljesítését, és csak utána ad jogot.
atila68
2018. július 02. 13:17
Zsolt! A demokrácia nem arról szól, hogy a legalkalmasabb nyeri a választást. Tetszik, nem tetszik, ez van.
tango47
2018. július 02. 12:44
És tavalyelőtt nyáron mi történt kedves posztoló?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!