Soros és a spekulációs ész

„Pedig illene többet tudnunk róluk. A kormány nem érheti be annyival, hogy Soros spekuláns, slussz-passz. Ennek így önmagában semmi értelme. Az ellenzék pedig helytelenül teszi, ha a politika világában nem hajlandó »meglátni« az informális politikát. A legnagyobb vesztes persze a társadalom, amely ott kuporog a számára szimpatikus irányzatok mögött, s anélkül osztja kedveltjei nézeteit, hogy alaposabban megvizsgálná azokat, és eszébe jutna kérdéseket feltenni.

Ugyanakkor az, hogy ez így van, egy mélyebben fekvő problémára is ráirányítja a figyelmünket. Nevezetesen arra, hogy Magyarország releváns politikai erői mennyire »összekapcsoltak« abban, hogy fontos dolgokat nem akarnak értelmezni. Nagyon úgy tűnik: mindkét tábor elutasítja magától az értelmezést. A mai kormányzó erők, mint a demokrácia legfőbb rosszát bélyegzik meg a »spekulatív ész« jelenlétét; a kormány mindenoldalú kritikusai pedig dacosan lehetetlenné teszik, hogy a demokráciák e szerves sajátosságáról érdemben beszéljük.

Így aztán – különböző okokból, de – együttesen állják útját annak, hogy egyáltalán föltegyünk magunknak olyan kérdéseket, hogy mi is a kapitalizmus, mi is a demokrácia, mi a kettő közötti kapcsolat, milyen szereplők is befolyásolják ténylegesen a folyamatokat, és végső soron mi közünk nekünk ehhez az egészhez? Az elmaradt vita persze egyre jó. Hogy távol tartson bennünket a mai világ kulcskérdéseitől, s magába zárulva tartsa a bal- és a jobboldalt egyaránt.”