A lezárkózásért felelős biztos

„Természetesen a sorosista Európai Unió mindezt nem értékelte. Nemzetállami önérzetünkkel mit sem törődve kötelezettségszegési eljárást indítottak a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt, és azt ajánlották, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az oktatási eredmények javítására, növelje a hátrányos helyzetű csoportok részvételét a minőségi oktatásban. De hát mit dumálnak bele ezek a magyarok dolgába? Majd talán valamelyik brüsszeli biztos idejön a minimálbér feléért betakarítani a termést Mészáros Lőrinc birtokain? Na ugye.

És ez még semmi. A 2015. évi PISA-felmérés azt mutatta ki, hogy 2012-höz képest jelentősen romlott a diákok szövegértési és természettudományos teljesítménye. A 15 éves tanulók több mint negyede nem teljesítette a minimális szintet sem az olvasottszöveg-értés vagy a matematika terén, vagyis a korosztály negyede funkcionális analfabéta. S a lelkesítő számokból megkérdőjelezhetetlenül igazolja Balog kinevezését az is, hogy az unión belül Magyarországon határozza meg leginkább a tanulók társadalmi-gazdasági háttere oktatási eredményeiket. Azaz ha hátrányos helyzetű családba születik valaki, akkor szinte biztosan sikertelen lesz az iskolában. Ez 2010 előtt is így volt, de azóta tovább nőtt az iskolák közötti szakadék.

Nevezhetjük ezt lezárkóztatásnak is. És ha ez a cél, ki volna alkalmasabb a feladatra, mint az az ember, aki hat év miniszterség alatt egyetlen szegregáló iskola felszámolását nem érte el, ellenben hozzájárult több helyen a szegregáció intézményesüléséhez?

Végül adódik az a harmadik következtetés is, hogy Orbánnak pont annyira fontosak a magyarországi romák, amennyire ebből a döntéséből kiviláglik. Egy kicsit olyan, mintha valaki Németh Szilárdra bízná a honvédséget.”