Tiltakozásom fejeztem ki az Európai Parlament LIBE szakbizottságának elnökéhez
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
Már nem arról van szó, hogy az EP-választásokig kellene visszafognia magát a Fidesznek, hanem hosszú távon kellene másképp viselkednie, már ha a pártcsaládon belül akar maradni. Interjú.
„Úgy hallottam, hogy amikor Orbán Viktor nemrég Manfred Weberrel és Joseph Daullal találkozott Brüsszelben, a néppárti vezetők arra kérték, hogy legalább a jövő májusi EP-választásokig fogja kicsit vissza magát, mert egyes kijelentései már vállalhatatlanok több kereszténydemokrata és jobbközép párt számára Európában, és ezzel rontja a néppárt választási esélyeit. Milyen a hangulat most az Európai Néppártban, meg tudja erősíti ezeket az aggodalmakat?
A hangulat nagyon feszült, a párton belül vannak olyan politikusok, akik hallva Orbán Viktor és más fideszes politikusok a választási kampányban elmondott szavait, a Fidesz kihajítását követelik a néppártból. Egy sor néppárti politikus a választások után nagyon egyértelműen kifejezésre juttatta ezt az óhaját. A Fidesz egész választási kampánya rendkívül Európa-ellenes és nemzeti populista volt, és ez nem az a szellem, amit mi a néppártban képviselünk. Vagyis most már nem arról van szó, hogy az EP-választásokig kellene visszafognia magát a Fidesznek, hanem hosszú távon kellene másképp viselkednie, már ha a pártcsaládon belül akar maradni.
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy kizárásra már az EP-választások előtt sor kerülne? Egyáltalán ki dönt erről?
Nem akarok most belemenni a procedúra részleteibe, hogy ez hogyan történik, de erre megvan a lehetőség. Elismerjük persze, hogy a Fidesz nagyon fontos szerepet játszott Magyarország stabilizálásban a nyolcéves szociáldemokrata kormányzás után, de az utóbbi időben egy nagyon erős nemzeti populista vonal kerekedett felül. Az illiberális állam nem az az államforma, amit mi propagálunk, mi továbbra is egy szociális piacgazdaságban hiszünk, erős állammal, ami garantálja az emberek biztonságát, de másrészről egy liberális államban, ahol az embereknek megvannak a döntési lehetőségei. Ha valaki hosszú távon ebben a pártcsaládban akar maradni, akkor ezt a társadalmi modellt kell elfogadnia.
Talán a miniszterelnök már meg is fogadta a brüsszeli tanácsot, és a visszafogott retorika jegyében beszél újabban a 21. századi kereszténydemokrácia építéséről, az illiberális állam helyett. Ön szerint mi jellemezné a 21. századi kereszténydemokráciát?
Amint tudja, én is egy keresztény pártot képviselek, a bajor keresztényszociális uniót. A programunkban is szerepel, hogy a keresztény értékeket szem előtt kell tartani, és egyszer, egy felsőbb hatalom előtt még felelnünk kell azért, amit itt a Földön cselekszünk. De a keresztényi politizálás része, hogy minden emberben az egyént nézzük, egymást testvérként kezeljük, hiszen minden embert saját képére teremtett az Úr. Igen, ez vonatkozik a menekültekre is. Nem kell természetesen minden menekültet befogadni, de igenis kötelességünk segítséget nyújtani azoknak, akik erre rászorulnak. Vagyis nekünk, és az Európai Uniónak is kötelessége segíteni a világ azon országainak, amelyeknek nem megy annyira jól, mint nekünk, hogy az embereknek ott is legyenek perspektíváik.”