Összeesküvés-gyakorlat

„Az ellenzék nagyon is tisztában van vele, hogy Horvátországban senkinek sem érdeke előre hozott választásokat tartani. Egyrészt mert nincs egyértelmű esélyes, aki szilárd parlamenti többséggel tudna kormányt alakítani, másrészt mert a 2016 óta megindult kedvező gazdasági-pénzügyi folyamatok – elsősorban a térségi összehasonlításban kiemelke­dően magas államadósság (82,3 százalék) csökkentése – egy újabb választás miatt megakadnának.

Ennek ellenére folytatja aknamunkáját a kormány ellen. A Darko Horvathoz intézett kérdések között előkelő helyen szerepelt az INA, közelebbről a magyarokhoz (sic!) való viszony, és hogy miért véli úgy, hogy az olajtársaság nem lehet kizárólag horvát tulajdonban. A miniszterjelölt ügyesen válaszolt, mondván: túl nagy cég, ezért régiós játékosnak kell lennie, ahhoz pedig erős stratégiai partnerre van szüksége. Hogy Horvat később mennyire bírja majd a folyamatos szélmalomharcot, a jövő zenéje.

De ez a jövő már nem várat sokáig magára, a Krk szigetére tervezett LNG-terminálról (cseppfolyósított földgáz-terminálról) szóló törvénytervezethez az ellenzék máris nem kevesebb mint 350 módosító javaslatot adott be, amelyeknek csupán töredéke lényegbevágó, ám arra jók, hogy hátráltassák a már úgyis régóta műsoron lévő törvény elfogadását, így bírálatok kereszttüzében tartsák a kormányt a tehetetlensége miatt.

Kinek dolgozik a horvát ellenzék? Horvátország sajátos helyzeténél fogva nemcsak a nemzetközi baloldalnak, hanem még azoknak a külső-belső politikai erőknek is, amelyek egy legeslegújabb Jugoszláviába szeretnék beterelni az abból éppen csak kiszabadult országot.”