Fidesz vagy nem Fidesz?

„ Az ikszelés előtt a következő szempontokat mérlegeli:

– Mindenekelőtt figyelembe veszi Lord Acton örökérvényű megfigyelését: »A hatalom korrumpál, a teljhatalom pedig teljesen korrumpál.«

– Aztán eltöpreng egyes barátai figyelmeztetésén, miszerint bármennyi gond van is vele, a mostani kormánynak nem látni érdemi alternatíváját.

– De közben visszaemlékszik a márciusi hódmezővásárhelyi polgármester-választás utáni pártközleményből is leszűrhető tanulságra, mely szerint a Fidesznél igenis van jobb: a kordában tartott Fidesz.

– Ezért döntését a következő kérdésre adandó válasz függvényében hozza meg: lát-e esélyt arra, hogy övéi szépszerével, önszántukból, külső kontroll nyomása nélkül megváltozzanak.

– És miközben ezen mereng, eszébe jut, hogy a kormány eddig – lásd tandíj, internetadó, vasárnapi boltbezárás – mindig csak akkor tért jobb belátásra, ha kellő ellenerővel találkozott.

– Abban viszont – pártoktól függően eltérő mértékű – kockázatot lát, hogy bármilyen felállásban egy az egyben az ellenzék ragadja magához a hatalmat. Azt ellenben nem gondolja, hogy ha valaki taktikai okokból nem a Fideszre szavaz, azzal óhatatlanul ismét Gyurcsány Ferencet szabadítja az országra.

– Ezzel összefüggésben vitatja, hogy csak két alternatíva van: vagy a Fidesz kormányoz, vagy az ellenzék. A politikát ennél kiszámíthatatlanabbnak ismeri; tapasztalatból tudja, hogy egy választásnak sokféle eredménye lehet, és például egy patthelyzet vagy koalíciós kényszer egészen más közéleti klímát eredményezhet.”