„A vajda egyébként más cselekedeteivel is rászolgált volna a szankcionálásra. Mint már múlt heti jegyzetünkben említettük, a hágai Nemzetközi Bíróság elmaradt ügyeit intéző Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmus (MICT) tíz évi börtönbüntetést szabott ki rá az 1992-ben Herkócán a nem szerb lakosság ellen elkövetett háborús bűnökért, s emiatt a szerb nemzetgyűlés köteles lett volna haladéktalanul érvényesíteni azt a képviselőkre vonatkozó jogszabályt, amely szerint a hat hónapnál hosszabb szabadságvesztésre ítélt képviselőtől meg kell vonni a mandátumot.
És mi történik ügyében?
Ugyanaz, mint a horvát zászlótaposási ügyben. Vagyis semmi.
Mi több, újabb fejlemény, hogy a vajda fenyegetőleg figyelmeztetett: „beveri a pofáját” („razbiće njušku”) mindenkinek, aki elítélt háborús bűnösnek merészeli őt nevezni. Miután Aleksandra Jerkov, az ellenzéki Demokrata Párt képviselője a szkupstina ülésén felvetette a kérdést, hogy mikor intézkednek Šešelj mandátumának megvonása ügyében, kis híján tettlegességre került sor ellene: a radikálisok körbefogták, le usztasabérencezték és figyelmeztették, hogy »egy szerb nő nem beszélhet így…«. Aleksandar Martinović, a haladók frakcióvezetője és a mandátumügyi bizottság elnöke pedig azzal a sokat mondó indoklással utasította el a választ, hogy nem intézkedhetnek sajtóhírek alapján. Minthogy a szóban forgó hágai verdiktet nem kapták kézhez, ő pedig nem fogja kérni tőlük.
Erre Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) hágai ismerőseivel elküldette az ítéletről szóló végzést Martinovićnak. Ami meg is érkezett a címzetthez, ám az intézkedésre mégsem került sor.
Hogy miért nem, arra Šešelj figyelmeztetése lehet a válasz.
»Ha megvonjátok tőlem a képviselői mandátumot, akkor meglátjátok, hogy mit fogok csinálni… Tudjátok, hogy kimeríthetetlenül gazdag a fantáziám« – jelentette ki a vajda.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy egy gazdag fantáziájú és fékezhetetlen elítélt háborús bűnös nemcsak volt párttársait, hanem egy egész országot tart túszként fogva.”