Hivatalos: így változnak a parkolási díjak Óbudán
Trükkösen emelik a baloldaliak a díjakat a III. kerületben.
Az a jó a látványterveken, hogy a beton sosem szürke, a fák meg rögtön 15 méter magasra nőnek.
1999-ben még hetedikes koromban Újvidéken, a szülővárosomban éltem amikor a település 3 Duna-hídját lerombolták. Különleges vonzalmamat ezekhez az építményekhez innen eredeztetem, és ha nem fedezem fel magamnak a hangszer készítői szakmát, akkor hídépítész lettem volna. Ezért is érzem fontosnak, hogy – immáron 13 éve budapestiként – véleményt írjak a múlt hét pénteken bemutatott új budapesti híd terveiről.
Kezdeném a legfontosabbal: ez a híd olyan mint amikor a vőlegényre ráadunk egy nagyon szép menyasszonyi ruhát: szép, alkalomhoz illő, de rossz helyre került, máshol (máson) lenne funkcionális. Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda által jegyzett terv egyébként világszínvonalú, nem egy egyszerű vasbeton konstrukció, egy olyan látványosság, amely akár egy modern Budapest része is lehet, fellendítheti Budapest déli részének fejlődését, hiszen kapcsolatot teremt a pesti oldal, Csepel és Dél-Buda között. Az a jó a látványterveken, hogy a beton sosem szürke, a fák meg rögtön 15 méter magasra nőnek, úgyhogy várjuk ki a végét, láttunk már teljesen átalakuló betonkolosszusokat például a Duna Aréna kapcsán. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy ezen híd felépítésének terve az olimpiai pályázattal együtt lett felmelegítve. Az olimpiai pályázatot a kormány – egy sikeres ellenzéki aláírásgyűjtés után – visszavonta, de úgy döntött, hogy az infrastrukturális beruházásokat akkor is megvalósítja. Hogy miért, azt csak sejteni tudjuk.
Budapest hosszútávú fejlesztési tervében a déli Duna-szakaszon két híd megépítése szerepel: az egyik a most bemutatott Galvani-híd néven futó, a másik egy tőle délebbre elhelyezkedő, Albertfalvai-híd névre keresztelt átkelő. Míg az első Újbuda nem legsűrűbben lakott részéről indul, átszelve a csepeli szennyvíztisztító melleti területet és földművelési telkeket, a pesti oldalon a ferencvárosi Illatos út-környéki iparterületen végződik, a másik összeköthetné Albertfalvát és Budafokot Csepel lakott területeinek északi részével, valamint a pesti oldalon csatlakozást jelenthetne Pesterzsébet központjával. Tehát ez utóbbi nem csak elvezetné a forgalmat, de valódi lakott övezeteket kötne össze.