Az újabb finnugor vitáról

„Szövegértés feladat, 2018, magyar sajtóorgánumból.

»Köztudott, hogy a magyar nyelv finnugor származtatása a Habsburg-idők öröksége.« Magyarország teljes újkori történelme elválaszthatatlan a Habsburgokétól. A finnugor nyelvrokonság ezzel az érveléssel annyira Habsburg, mint a biztonsági gyufa. A magyar és jugor nyelvek rokonságát – akkor még indoklás nélkül – Aeneas Silvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) említi 1458-ban.

»Az 1860-as években vitte be a tudományos köztudatba Hunfalvy Pál és különösen Budenz József, hogy a magyar nyelv finnugor alapokra épül.«
Sajnovics János vitte be 1770-ben.

»Elméletük egyik legfőbb problémája, hogy az őket megelőző öt-hat évre visszamenő magyar krónikák és a későbbi tudományos igényű történeti munkák semmit sem tudnak finnugor rokonságról, és következetesen a szkíta-hun egyenes ági leszármazást hirdetik.«
1. Milyen krónikákról beszél a 19. század közepén (főleg PONT abban az öt-hat évben)?
2. A »tudományos igényű« krónikák szerint a cseremiszek (marik) emberevő óriások. Szerintünk nem.
3. De, ekkoriban már bőven tudtak a FU rokonságról, hiszen Hunfalvy a szó szoros értelmében elődje, Reguly Antal gyűjtéseit dolgozta fel. (Tudtátok, hogy Reguly Antal rengeteg anyagot gyűjtött a palócoktól is?)

»A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) álláspontja mostanra annyiban finomodott, hogy a nyelvet már nem kötik származáshoz, mint korábban« Fura is lenne, ha ugyanazt mondanák, mint a 19. században.

»hiszen a nyelvrokonainknak mondott hantik, manysik (idegenül: osztjákok és vogulok) a mongoloid rasszba tartoznak, míg a magyarok egyértelműen az europidba.« A III. Béla csontvázát vizsgáló Kásler Miklósék nem ezt írták.

»Gyakorlatilag a magyar történettudomány 150 éve arra törekszik, hogy a szkíta-hun-avar-magyar történeti folytonosság közé éket verjen, és azt minden eszközzel cáfolja.« Ilyen gonoszok már csak ezek a történészek, szerencsére mi nyelvészek vagyunk.

»Tulajdonképpen egy áttörésről beszélhetünk azzal, hogy az akadémia már nem ragaszkodik a nyelv és az etnikum szoros összetartozásához.«
Örülünk, hogy ez a több évtizedes áttörés kezd széles körben ismertté válni.

»Ma ott tartunk, hogy történelmünk fontos alapkérdéseiben éles vita és szembenállás van a tudományos csúcsszervezet, az MTA és a magyar társadalom témára érzékeny széles tömege között.« Örülünk, ha sokakat érdekel a magyar nyelv, de a széles tömegek nem szakemberek. A tudományban nem az az igaz, ami a legtöbb embernek tetszik.

»Márpedig egyetlen társadalom sem élhet úgy sokáig, hogy éles ellentmondás álljon fenn a társadalom szellemileg aktív része és az egész társadalmat képviselő tudományos elit között.« Tekintsünk el attól, hogy a tudományos elit ezek szerint szellemileg nem aktív, de hadd hívjuk fel újra arra a figyelmet, hogy a tudománynak nem dolga kiszolgálni a közhangulatot.

»Nem kétséges, hogy az elmúlt 150 év alatt a finnugor nyelvrokonságból egy kiforrott, egyetemen oktatható tárgy lett, vagyis nem pusztán elmélet és feltételezés, hanem egy sok szempontból alátámasztott tudományos végkövetkeztetés.« Köszönjük!

»A finnugor rokonság tantétele annyira kidolgozott és „kicsiszolt”, hogy azt „belülről”, az ellene indított frontális támadásokkal megbontani nem lehet, ezért érthető a finnugristák makacs védekezése.« Ezeket a makacs dolgokat tényeknek hívjuk.

»A kérdés viszont az, hogy a nemzet magasabb szempontjaiból nézve jogos-e ezen makacskodás.« Nem tudjuk, mik a nemzet magasabb szempontjai, de nem hinnénk, hogy a kedvükért megváltozna a magyar esetragozás.

»A finnugor nyelvrokonság törvényszerűsége a marxizmushoz hasonlítható…« A marxizmussal való párhuzam hibás. A nyelvrokonságot mindig azonos módszertan alapján állapítjuk meg. A módszertan bármely tetszőleges nyelvre alkalmazható, a vizsgálat bármikor újra lefolytatható, az eredmények ellenőrizhetők. A marxizmust már megpróbálták lefolytatni, remélhetőleg nem lesz kontrollteszt.

»…amely egy rendkívül logikus, észszerűen felépített elmélet, amelyből viszont hiányzik valami: az életszerűség« Az igei személyragok névmási eredete tök életszerű, de tényleg. Ráadásul minden finnugor nyelvben ugyanolyan.

»Az talán mindenki számára elfogadható, hogy a magyar nyelvnek vannak finnugor elemei, de az már kevésbé, hogy csak és kizárólag erre kell építeni a nyelvünket.« Nem is építjük, messzemenően tudománytalan lenne, ha így tennénk.

»a honfoglaló magyarságot mindenáron az ugor ágba, vagyis a mongoloid rasszba igyekeztek beleszorítani« Mit is mondott az előbb a nyelv- és néprokonság összekeveréséről?

»Azt látnunk kell, hogy a magyar nyelv egy sokkal gazdagabb kulturális tényező ahhoz, hogy könnyen be lehetne sorolni valamilyen nyelvcsaládba.« Igen, a nyelv kulturális tényező, de ez teljesen független a szerkezetétől. És utóbbi alapján szokták a nyelveket nyelvcsaládokba sorolni.

»Ezért sem érthető, hogy miért ne lehetne a magyar nyelvet, akár tudományos módszerekkel is más nyelvekkel összehasonlítani, mint kizárólag a finnugorral.« Néhány nyelv, amellyel eddig sikertelenül próbálták rokonítani a magyart: héber, egyiptomi, sumér, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, török, jukagir, japán, ainu, dravida, baskír, maori, magar, csin, lepcsa, dafla, abormiri, khasszi, mikir, munda, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, tapka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi. A hun azért nincs a listán, mivel jelenleg 3-4 szót ismerünk a nyelvből, ez alapján nem lehet megállapítani két nyelv rokonságát.

»Állandóan azt halljuk és tapasztaljuk, hogy a magyar nyelv mennyire nehéz, egyedi és rokontalan, ezért is érthetetlen, hogy miért kell egyetlen nyelvrokonságot kitűzni igazodási pontként.« A finnre is mindenki ugyanezeket mondja. Véletlen? Aligha. És nem, nem azért a nyelvrokonaink, mert jó náluk a metál, vagy mert a Habsburgok valamikor ezt akarták, vagy mert beleragadtunk valami nyúlós régi ideológiába, hanem mert ilyen a nyelvünk.

»A tudóstársadalomnak óriási a felelőssége, mert vagy orrvérzésig ragaszkodik a maga számára igazolható nézetrendszerhez, vagy tudomásul veszi, hogy a magyar néplélek sajátosságai és a történeti hagyományok miatt ezt mégsem teheti, mert ezzel több kárt okoz, mint hasznot.«
Erre Dr. Kiss Jenő nyelvész szavaival tudunk válaszolni: »A tudomány kérlelhetetlen igazságkeresés. Nem lehet a vallás szolgálóleánya, sem a politika prostituáltja.«

*

Mi eddig is és ezután is tanítunk, kutatunk, konferenciázunk, és igyekszünk megismertetni a finnugor népeket, nyelveket, nyelvészetet. Túl keveset tudnak hazánkban róluk, pedig számukra mi fontosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy a tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának, és igenis ragaszkodni fogunk az igazolható nézetrendszerekhez.

A szerzők egyetemi oktatók.”