„Vona tisztára úgy hangzik, mint egy normális srác a romkocsma asztalánál, aki elolvasott már öt oktatásügyi cikket. Nem lógna ki még azzal a különvéleményével sem, hogy a legszegényebbek integrációja azért bizonyos esetekben megfontolandó, de csakis az ő érdekükben. Együttérzően beszél a szegény gyerekekről, akiknek nem jut esély, és megfogadja, hogy majd ők változtatnak ezen is.
Otthon hagyta minden múltját
Eszem megáll. Ez ugyanaz a Jobbik, amely pár éve még amondó volt, hogy a hittan mellett be kell vezetni a rovásírást is az iskolákban, amúgy pedig csend, rend, fegyelem, és nem ám számítógépezés. Aki hátrányos helyzetű, azt pedig ketrecben kell tartani, és nem odaengedni az úrigyerekek közé.
Lövészetről azért még ők se deliráltak.
Karácsony Gergely veti fel csak néhányszor mosolyogva, mintegy mellékesen, hogy a Fidesz a Jobbik oktatási programját valósította meg, és hogy miket hirdetett a Jobbik még pár éve. Ebből érdekes vita lehetne, de az egy-két perces, szigorú és agyatlan érzéketlenséggel korlátozott megszólalásokba nem fér bele érdemi eszmecsere. – Van önkritikám – mondja Vona, és visszaszúr elegánsan: ő egy párton belül változott, nem úgy, mint Karácsony, aki a pártjait váltogatta.