Járulékos veszteség

„Miközben Sulok Zoltánt hallgattam, aki szerint a magyar muszlimok úgy érzik, hogy migránsok lettek a saját hazájukban, arra gondoltam: valahogy úgy lehetnek ezzel, mint a nagyon idős határon túli magyarok, akik soha nem költöztek egy faluval sem arrébb, csak az állampolgárságuk változott. A magyar muszlimok sem tehetnek róla, hogy migránsok lettek a saját hazájukban. Pedig ők sem költöztek sehová, és Magyarországon sem sok minden változott. A magyar muszlim közösségek hosszú ideje léteznek, ahogy hosszú ideje élnek muszlim bevándorlók Nyugat-Európában is. Az illegális bevándorlás sem most vált problémává, de nem is 2015-ben. A hirtelen Európára zúduló embertömeg számos komoly problémát felvetett, szociálisat, biztonságit, jogit. És elindult számos diskurzus – korábban is létező problémákról. De ez mit sem változtat azon, hogy az illegálisan érkező közel-keleti emberek feltartóztatására szolgáló határkerítést az Európai Unió határán akkor építették, amikor a migráns szóra még a füle botját sem mozgatta itthon senki: 2013-ban, a bolgár–török határon. A Nyugat-Európában élő muszlim bevándorlók többsége pedig a menekültválság előtt érkezett, a muszlimok egy jelentős része oda született. Ami a terrortámadásokat illeti, abból a közelmúltban példátlanul sok volt, de ez sem új, már régóta probléma. A magyar állami tévé pont egy éve tett közzé egy alapos felsorolást korábbi merényletekről. A teljesség igénye nélkül: 2004-ben Spanyolországban Európa történetének egyik legsúlyosabb merényletsorozatában az al-Kaida iszlamista terrorszervezet 192 embert ölt meg. 2012-ben Franciaországban egy algériai származású férfi, az al-Kaida tagja a francia hadsereg három katonáját, majd három gyermeket és egy rabbit lőtt le. Szintén 2012-ben Bulgáriában a burgaszi repülőtéren öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy izraeli turistákat szállító buszon, a robbantásban öt izraeli és a bolgár buszvezető vesztette életét.

Brüsszel belvárosában négy ember halt meg, amikor a zsidó múzeum előtt egy férfi tüzet nyitott a járókelőkre. A francia tettes korábban Szíriában egy iszlamista szervezetben harcolt. Ez 2014 májusában történt. És Magyarországon ekkor még mindig nem érezték úgy a polgárok, hogy keresztes háború zajlik, amelyben nekünk jut Európa védelmezésének feladata. A radikalizálódás, a terrorizmus, az illegális határátlépés bizony korábban is létezett. Csak éppen a magyar társadalom nem félt tőle. Akkoriban éppen a rezsi ellen harcoltunk, ami innen nézve valóságos szellemi és politikai Kánaánnak tűnik. De ha megvoltunk rettegés nélkül, meg anélkül, hogy a kereszténység védelmére hadrendbe álljunk, akkor talán most is lehetne takarékosabban bánni a keresztes háborúval.”