1847 őszén minden korábbinál mocskosabb választási kampány folyt Magyarországon.
„Avagy a győzelem 12 lépése.
1. Ellenszélben is lehet nyerni.
1847 őszén minden korábbinál mocskosabb választási kampány folyt Magyarországon. Az ellenzéki politikusok és támogatóik közül sokan úgy gondolták, lehetetlen nyerni. A hatalom akadályozta a konkurens jelöltek indulását, és durva propagandaeszközökkel is élt. Mindezt egy tehetséges, udvarhű politikus, gróf Apponyi György kancellár irányította a követválasztásokért felelős vármegyei adminisztrátorok útján. Pest megyében például, Kossuth Lajossal szemben az volt a fő üzenet, hogy nincs birtoka a megyében, tehát idegen bajkeverő. Jogi eszközökkel is megpróbálták visszaléptetni, de Kossuth nem hátrált, és jól döntött. A választók csak azért is a konzervatívok ellen szavaztak. Az ellenzék többségbe került az országgyűlés alsótábláján.
2. A választási győzelem nem feltétlenül hoz hatalmat.
Magyarország történelmének utolsó rendi országgyűlése 1847. november 11-én ült össze Pozsonyban. Az alsótáblán szűk, de egyértelmű ellenzéki többség jött létre, mégis úgy tűnt, érdemi változást nem fognak tudni elérni a reformerek. A konzervatívok a vereség után is képesek voltak blokkolni az ellenzéki javaslatokat. Egyrészt változatlanul többségük volt a főrendek között, másrészt a Bécsből irányított végrehajtó hatalom továbbra is zavartalanul működött, és ha érdekeik úgy kívánták, ellenzéki politikusok szavazatát is megvették. Úgy tűnt, hiába a győzelem, hosszú politikai állóháborúra kell számítani...
3. A megosztottság csapdája.
Kossuth vezérszónokként nagyon hamar a reformkövetelések megfogalmazója lett, és ez sokaknak nem tetszett az ellenzék soraiban sem. Voltak, akik túl radikálisnak találták a programját, mások egyetértettek vele, de zavarta őket, hogy az országgyűlési újoncnak számító politikus gyakran érezteti velük vezető szerepét. A mérsékelt liberálisok és a centristák egy része azt sem bánta volna, ha Széchenyi körül kialakul egy középpárt, amely egy erős monarchián belül, gyakorlati ügyek mentén lépésről-lépésre viszi előre az ország ügyét. Széchenyi, aki mágnásként a felsőtáblán is politizálhatott volna, éppen azért választatta be magát az alsótáblára, hogy a szerinte szélsőséges Kossuth józan ellensúlya legyen. »Én azt hiszem, itt volna ideje a franciákat utánozni. Nem abban, hogy a respublikát proklamáljuk, hanem hogy mi is Lajosunkat seggbe rúgjuk!« – írta egy levelében. Bécs elégedetten nézte a bénult reformereket.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
...nonszensz az egész, influenszerek lefizetése meg Discordon instruált digitális aktivista rajok mozgatása meg rovott múltú "üzletemberek" pénzei, hallatlan!
Érvényesül-e a papírforma a januári időközi választáson a fideszes bástyának számító tolnai 2-es számú körzetben, ahol az ellenzék több pártja is megméreti magát, a Tisza viszont nem indul?
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
A fideszes politikus nem kertelt a szír elnökről szóló álhír kapcsán.
A kérdőív online is kitölthető.
