Mélyülő szakadék
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Egy 10 éves genderbender kisfiú szerepeltetése a kifutón gáz. Nagyon nagy gáz.
„Hogy Noémi felvetésére válaszoljak, aki a »transzipart« a szexiparhoz hasonlította: van egy nagy különbség a kettő között. A szexipar létezik, a »transzipar« meg nem. A szexiparnak csak Magyarországon nők tízezrei esnek áldozatul, kisebb számban férfiak is. Sőt: transznemű emberek is. Hogy miért? Mert – a transzneműséget övező előítéleteknek köszönhetően – gyakran ők sem tudnak máshol elhelyezkedni, mint a prostitúcióban.
Viszont teljes mértékben egyetértek Noémivel abban, hogy egy 10 éves genderbender kisfiú szerepeltetése a kifutón gáz. Nagyon nagy gáz. De nem a gyerek eltérő nemi kifejezésmódja miatt. Hanem azért, mert – nemi identitástól függetlenül – semmilyen gyereknek nincs a kifutón helye. Ebben az ügyben tehát nem a »transzipar« a hibás, hanem a divat- és szépségipar.
Ha már említettük az előítéleteket, beszéljünk a transznemű emberek társadalmi elfogadottságáról is. Mindannyian tapasztaljuk, hogyan működik a »rettegés- és gyűlöletipar« – legyen szó menekült emberekről, vagy épp hajléktalanokról, civilekről... Sajnos, a transzneműek csoportja is könnyű préda, ha fantomellenséget kell kreálni.
A transzneműek egy alig látható kisebbség, így könnyű velük szemben negatív érzéseket kelteni. Ennek módja, hogy a média leginkább »freakshow« jellegű, érzelmek felkavarására alkalmas példákat tár a közvélemény elé. Ahelyett, hogy például a tartós munkanélküli vagy kvalitásainál jóval alacsonyabban foglalkoztatott transznemű ember mindennapi küzdelmét mutatná be. (Persze ez utóbbi senkit sem izgat, mondván, mindenkinek van problémája az életben.)”