A politikai liberalizmus délibábja

2018. február 20. 16:25

A fogalomzavar már igen régóta uralkodik.

2018. február 20. 16:25
Ellenforradalmár

„A liberális kifejezést reakciós körökben számos félreértés övezi. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen amit liberalizmusnak neveznek az egyik országban, azt néha konzervativizmusnak hívják egy másikban, sőt forradalomnak tartják egy harmadikban. Ráadásul ez a fogalomzavar már igen régóta uralkodik. 

A XX. század legnagyobb katolikus történésze Christopher Dawson ezért tesz különbséget a liberális hagyomány és a liberális ideológia között. A liberális hagyomány a szabadság nemes eszméjén alapszik, ami az antikvitás óta az európai civilizáció büszkesége. Dawson azt is hozzáteszi, hogy ez később (de már jóval a felvilágosodás kora előtt) beépült a keresztény európai gondolkodásba. Ezzel szemben áll a liberalizmus ideológiája, ami csak a XVII. századi Angliában alakult ki, részben a régi liberális hagyomány alapján. Később ebből alakult ki a politikai liberalizmus. A francia forradalmi terrort eredményező liberális ideológia ennél sokkal merevebb, dogmatikusabb, mivel szinte kizárólag filozófusok agyszüleménye. 

Dawson kapcsolatot látott a liberális ideológia okozta erkölcsi válság és a totalitárius rendszerek megerősödése között, ugyanakkor mindig védelmébe vette az emberi személyt értékelő liberális hagyományt. (...) Ne határozzuk meg magunkat a szabadsággal és az úgynevezett liberális hagyománnyal szemben, hanem tudatosan küzdjünk a liberális politikai ideológia ellen.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
terra
2018. február 21. 14:32
A liberalizmusnak - valódi értelmében - csak totalitárius államrendszerekben van valódi haladó történelmi szerepe. Demokráciákban már nincs valódi cél, a "szabadság" érvényesítése ezért áttevődik minden kötöttség - közte az emberi társadalmak működésének, sőt magának az emberi fajnak a fennmaradását is biztosító együttműködési keretek lebontására. Lebontanák az államot mindenféle szabály-rendszereivel és intézményeivel együtt, ez tulajdonképpen már önmagában politikai anarchizmus. De még ez sem elég, célba veszik a magánszféra minden természetes és önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló formáját, mint pl. a házasságot. Majd végül eljutnak az ember biológiai korlátainak lebontásához is, mint pl. a kromoszóma összetétellel adott biológiai nem meghatározottságát is a szabadságot korlátozó tényezőnek tekintik. Napjaink liberalizmusa egy életidegen, sőt életellenes ideológia.
Tiszafa
2018. február 21. 11:23
"Ne határozzuk meg magunkat a szabadsággal és az úgynevezett liberális hagyománnyal szemben, hanem tudatosan küzdjünk a liberális politikai ideológia ellen.” A szar az szar! Mindegy, hogy hány válfaját vizsgáljuk.
KannibálTatárÚr
2018. február 20. 19:36
Egyszer vki a liberalizmus védelmében azt mondta, hogy Deák Ferenc is liberális volt. Utánanéztem, valóban azt írták róla, hogy liberális volt. De... Pontosítottak. Nem az a liberális volt, ami a 840-es években dívott és nem is az, ami a 880-as évek után. Nna, ekkor lett tisztára elegem a liberalizmusból. Csak vagy 50 év alatt három fajtát különböztettek meg. Azóta eltelt vagy 140 év. Mennyi fajtát ismernek ma? Aztán miért nevezik mindet liberalizmusnak?
Öreg
2018. február 20. 19:04
A hagyományos liberalizmus a szabadságról szólt, míg a mai politikai liberalizmus a szabadosság terjesztője és ellentétes a természeti és vallási törtvényekkel is!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!