A politikai liberalizmus délibábja

2018. február 20. 16:25

A fogalomzavar már igen régóta uralkodik.

2018. február 20. 16:25

„A liberális kifejezést reakciós körökben számos félreértés övezi. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen amit liberalizmusnak neveznek az egyik országban, azt néha konzervativizmusnak hívják egy másikban, sőt forradalomnak tartják egy harmadikban. Ráadásul ez a fogalomzavar már igen régóta uralkodik. 

A XX. század legnagyobb katolikus történésze Christopher Dawson ezért tesz különbséget a liberális hagyomány és a liberális ideológia között. A liberális hagyomány a szabadság nemes eszméjén alapszik, ami az antikvitás óta az európai civilizáció büszkesége. Dawson azt is hozzáteszi, hogy ez később (de már jóval a felvilágosodás kora előtt) beépült a keresztény európai gondolkodásba. Ezzel szemben áll a liberalizmus ideológiája, ami csak a XVII. századi Angliában alakult ki, részben a régi liberális hagyomány alapján. Később ebből alakult ki a politikai liberalizmus. A francia forradalmi terrort eredményező liberális ideológia ennél sokkal merevebb, dogmatikusabb, mivel szinte kizárólag filozófusok agyszüleménye. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyar Péter foghatja a fejét: ezért nem tudott növekedni a Tisza Párt népszerűsége

Magyar Péter foghatja a fejét: ezért nem tudott növekedni a Tisza Párt népszerűsége
Tovább a cikkhezchevron

Dawson kapcsolatot látott a liberális ideológia okozta erkölcsi válság és a totalitárius rendszerek megerősödése között, ugyanakkor mindig védelmébe vette az emberi személyt értékelő liberális hagyományt. (...) Ne határozzuk meg magunkat a szabadsággal és az úgynevezett liberális hagyománnyal szemben, hanem tudatosan küzdjünk a liberális politikai ideológia ellen.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
terra
2018. február 21. 14:32
A liberalizmusnak - valódi értelmében - csak totalitárius államrendszerekben van valódi haladó történelmi szerepe. Demokráciákban már nincs valódi cél, a "szabadság" érvényesítése ezért áttevődik minden kötöttség - közte az emberi társadalmak működésének, sőt magának az emberi fajnak a fennmaradását is biztosító együttműködési keretek lebontására. Lebontanák az államot mindenféle szabály-rendszereivel és intézményeivel együtt, ez tulajdonképpen már önmagában politikai anarchizmus. De még ez sem elég, célba veszik a magánszféra minden természetes és önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló formáját, mint pl. a házasságot. Majd végül eljutnak az ember biológiai korlátainak lebontásához is, mint pl. a kromoszóma összetétellel adott biológiai nem meghatározottságát is a szabadságot korlátozó tényezőnek tekintik. Napjaink liberalizmusa egy életidegen, sőt életellenes ideológia.
Válasz erre
0
0
Tiszafa
2018. február 21. 11:23
"Ne határozzuk meg magunkat a szabadsággal és az úgynevezett liberális hagyománnyal szemben, hanem tudatosan küzdjünk a liberális politikai ideológia ellen.” A szar az szar! Mindegy, hogy hány válfaját vizsgáljuk.
Válasz erre
1
0
KannibálTatárÚr
2018. február 20. 19:36
Egyszer vki a liberalizmus védelmében azt mondta, hogy Deák Ferenc is liberális volt. Utánanéztem, valóban azt írták róla, hogy liberális volt. De... Pontosítottak. Nem az a liberális volt, ami a 840-es években dívott és nem is az, ami a 880-as évek után. Nna, ekkor lett tisztára elegem a liberalizmusból. Csak vagy 50 év alatt három fajtát különböztettek meg. Azóta eltelt vagy 140 év. Mennyi fajtát ismernek ma? Aztán miért nevezik mindet liberalizmusnak?
Válasz erre
2
0
Öreg
2018. február 20. 19:04
A hagyományos liberalizmus a szabadságról szólt, míg a mai politikai liberalizmus a szabadosság terjesztője és ellentétes a természeti és vallási törtvényekkel is!
Válasz erre
8
2
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!