A Brexit lélektana

„A kollektív nárcizmus hatásait nem csak a Brexit-szavazatokhoz köthetjük napjainkban. A Kollektív Nárcizmus Skálán való eredmény bejósolta többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson a Donald Trumpra érkező szavazatokat (Federico és Golec de Zavala, 2017). A fenti eredmények fényében eszünkbe juthatnak a Trump-kampány bevándorlás-ellenes mozzanatai, melyek a kollektív nárcisztikus személyek számára vonzóak lehettek. Dr. Marta Marchlewska és munkatársai a Brexit-szavazatokat és a Trump-szavazatokat, illetve ezek kapcsolatát a kollektív nárcizmussal a populizmus kontextusában vizsgálták (2017). A kutatás-széria harmadik tagjában a szintén populista retorikával jellemezhető lengyel konzervatív párt, a Jog és Igazságosság támogatottságát is összefüggésbe hozták empirikus adatok alapján a kollektív nárcizmussal.

Marchlewskáék kutatása az első, melyben a kollektív nárcizmust úgy tűnik, sikerült experimentális módon előidézniük a külső csoportok fenyegetéséről szóló információ bemutatásán keresztül. Bár a fentebbi kutatások mindössze korrelációs adatokon alapulnak, vagyis ok-okozati következtetéseket nem tudunk biztosan levonni belőlük, ez a kutatás egészen új utat nyithat a jövőben a kutatók számára. Ennek jelentősége pedig nem kérdéses, hiszen a kollektív nárcisztikus csoportok hatalomra kerülésével fontos minél jobban megértenünk személyiségük működését, hogy az esetleges csoportok közötti konfliktusok kialakulását, illetve fokozódását megelőzhessük.”