A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„Ez a mindenkit vagy senkit stratégia nem nagyon cizellálható. A Fidesz nemcsak nem akar, de nem is tud másféle kampányt folytatni, mint egzisztenciálisat. Egyetlen aduászra tett föl mindent, s lehet, hogy mindent meg is nyer vele, ha jól játssza ki. De megvan benne a kockázat.

Ma már túl nagy a kontraszt a különösen jól jártak és a többiek között. A totális kampányok ugyanis ellenzékben hitelesebbek. A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét.

Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők. Az, hogy ők – ők, üres érv. S ez mindenkinek, aki nem ők, sértő.

A rettegés, az összebújás ösztöne nagy úr. A gyűlölet és a félelem is összetart. Létezik a megszokás, a történelmi ösztön is. Aztán van a jól jártak tábora, a hatalom édes érzésének közössége is. Sőt, a nagy mítosz, a totális képviselet is működhet. De a választások közeledtével egyre több szavazóban motoszkálni kezd majd az a kérdés is, hogy akar nekem mondani valaki bármit is? Meg akar szólítani? Van politikai nevem?”