„Az alternatív valóság viszont nemcsak a benne élők számára veszélyes, hanem bizony néha megteremtőjére nézvést is. Bármikor arra ébredhet az ember, hogy kilóg a valóság szomorú lólába. A tények – amelyek még csak nem is „titkosak” – bekopogtatnak a képzelt világba, ahol korábban napnál világosabb volt, ki a főgonosz: a migránsok. Erre kiderül, hogy léteznek olyan migránsok, akiket oltalmazunk. Nem az a kérdés, hogy ez jó-e vagy rossz, irgalmas vagy irgalmatlan, hanem az, hogy van-e, vagy nincs. Természetesen van. És nem illik a propagandába. De ha ilyesmi előadja magát, talán inkább a propagandát érdemes hibáztatni, nem a valóságot.
Hogy az ellenzék mit kezd ezzel e valósággal, nem kérdés: politikai tőkét kovácsol belőle, saját ízlése, világnézete és szavazóinak feltételezett igényei szerint. De ettől még a valóság valóság marad. Nem olyan izgalmas, mint az összeesküvés-elméletek. Nem olyan egyszerű, mint a propaganda. Nem olyan lelkesítő, mint az, hogy védjük meg Magyarországot. A valósághoz tartozik az is, hogy a migránsoknak a töredéke sem vágyott ide – most sem kígyóznak a sorok a szerb határon –, és hogy a kutyának sem tűnt fel ez az 1300 oltalmazott. Csupa unalom. Egy normális országban, rendszerszerű néphergeléstől mentes időkben politikai fegyvernek sem volna jó.”