A papok ne politizáljanak! (... ha fideszesek)

„A papok ne politizáljanak – mondják a haladók, de rendszerint csak akkor, ha Márfi Gyula, Raymond Burke vagy Sarah bíboros szólalnak meg. Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd, abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.

Jó szokás szerint persze mindezeket ateisták szokták számonkérni az egyházakon, esetleg afféle »maguk módján« katolikusok, akik misén nem jártak már évek óta, mert már akkor is voltak ilyen »fideszes papok«, mint Németh vagy Márfi, de azért arra jogot formálnak, hogy valódi keresztényként utat mutassanak a korrupt, erkölcstelenségbe züllött klérusnak. Ezek a »maguk módján« keresztények a valódi keresztények is egyúttal, szemben a romlott, intézményesített vallással. Sztenderd eretnek toposz a kezdetek óta, lapozzunk. A »magam módján« például én is liberális vagyok, csak szerintem ne jöjjenek ide a mohamedánok, meg ne szeleteljenek élve csecsemőket az anyaméhben.

Ha vannak »maguk módján« katolikusok, akkor maguk módján liberálisok is lehetnek, akik például ilyeneket gondolnak.

Persze amíg Márfi vagy Németh azonnal a haladó erkölcs ítélőszéke elé kerülnek, addig a bírálóbizottság nem ennyire szigorú Iványi Gábor, Beer Miklós vagy Ferenc pápa esetében. Amikor valamelyik lelkész, pap vagy az egyházfő érzékenyítő tréninget tart a néhány milliós mohamedán beözönlők témájában, akkor a haladó elit úgy olvad el, mint vaj a serpenyőben, és nem hogy kifogásolja, de egyenesen számonkéri azt, hogy az egyház bizony politizáljon: állítsa irányba a bunkó nacionalistákat. Ha az említett plébános minden szentmiséjében Orbánt szapulná, akkor az vagy nem érné el az Index és a HVG ingerküszöbét, vagy éppen a pap »erkölcsi bátorságáról« és igazmondásáról olvashatnánk laudációkat.”