„A bulinegyed sorsáról kiírt népszavazás számos sebből vérzik, íme néhány.
1) A kerületi népszavazás igazságtalan, hiszen beleszólást biztosít a külső-erzsébetvárosiaknak egy őket egyáltalán nem érintő ügybe, miközben nem méri fel a bulinegyed közvetlen közelében, de már másik kerületben élők véleményét. Márpedig a VI. kerületi Vasvári Pál utcában a Paulay Ede utcában, vagy épp a Király utca páros oldalán élők a saját bőrükön tapasztalhatják azt, amit mondjuk a Murányi utcaiak csak a hírekből ismernek.
2) A népszavazás véget vet a nyugalomra vágyó lakók, a megélni akaró vállalkozások, valamint az önkormányzat párbeszédének, ami – más, a népszavazás közelébe jutott témákkal, így az olimpiával vagy a 3-as metró akadálymentesítésével ellentétben – a VII. kerületben legalább megindult, és melynek folytatása megnyugtató megoldással zárhatná le a Belső-Erzsébetvárosban kialakult konfliktust.
3) A bulinegyedben szórakozó turisták okozta mellékhatások csökkentése, a káros következmények felszámolása a ma hatályos jogszabályok alapján is megoldható. Ma sem szabad az utcán üríteni, a jelenlegi törvények sem teszik lehetővé drogok és nők árusítását az utcán. A hatályos jogszabályok betartatása a ma még kifogások mögé bújó hatóságok és az önkormányzat feladata lenne.
4) A népszavazással az önkormányzat bedobta a gyeplőt a lovak közé. A kerület a referendummal azt üzeni: nem tudja megoldani a problémát, nem tud közvetíteni az ellenérdekelt felek között, és arra sem képes, hogy állást foglaljon az ügyben, mert fél attól, hogy azzal elveszíti az önkormányzat bevételeit/a helyiek szavazatait. (Az első az egész kerületnek rossz, utóbbi csak a vezetőknek.)
5) A népszavazás könnyen visszaüthet a szórakozóhelyek bezárásáért küzdő helyiekre. Ha ugyanis a referendum érvénytelen lesz vagy a nemek győznek, az hosszabb távon is lefegyverzi a nyugalomra vágyókat és a jövőben még annyit sem érhetnek el, amennyit megfontolt párbeszéddel, a másik fél érdekeinek tiszteletben tartásával és valamilyen okos kompromisszummal elérhetnének.